A terv alapgondolata: Siófok városa nyíljon újra a Balaton felé. A javaslat a Petőfi sétány és a víz kapcsolatának helyreállítására, a történeti platánsor és villasor értékeinek megőrzésére, valamint egy egész évben élő, összefüggő vízparti közpark létrehozására épül. A Lidó, a Lagúnacsatorna, a Liget és a Villasor négy eltérő karakterű, mégis egységes rendszert alkotva kapcsolja össze a várost és a Balatont.
A Petőfi sétány jelenleg csak korlátozottan tudja betölteni azt a szerepkört amire hivatott és amihez minden adottsága megvan még most is. A Balaton körül összesen hét településen (Balatonföldvár, Siófok, Balatonfüred, Balatongyörök,. Balatonboglár, Balatonalmádi, Keszthely) maradt meg történeti platánsor. Ezek közül csak Füreden és Siófokon jelenik meg ez a tájépítészeti elem többsoros elegáns alléként vízparti közparkhoz kapcsolódva. Cél, hogy a Petőfi sétány a füredi párjához hasonlóan a déli parton is visszakapja az adottságai alapján őt megillető rangot.
A beavatkozás legfontosabb elemeként vissza kell állítani a Balaton kapcsolatát a sétánnyal és Siófokkal, melyet jelenleg teljesen lezár fizikailag és vizuálisan az évszázados fák közé beékelődött parttal párhuzamos bódésor. Az építészetileg értelmezhetetlen kavalkád beszűkíti az allét és egy szűk csőhatású ösvényre tereli a nagy számú látogatót, akik innen semmilyen évszakban és napszakban nem látják a vízpartot.
A fejlesztés legfontosabb elemei a Lídó-strand (I.), a Lagúnacsatorna (II.), a Liget a hídházakkal és a sport kerttel (III.), valamint a felújított villasor IV.). A terület egységes építészeti megjelenését a válogatott szín és anyaghasználat mellett az utcabútorok, kerítések és hirdetések arculati összehangolása segíti.
I. LIDÓ
A földrajztudományban a lidó egy olyan hosszú, keskeny homok- vagy kavicszátony (turzásvonal), amely a parttal párhuzamosan fut, és teljesen vagy részben elzár egy sekély vízterületet (lagúnát vagy mocsarat) a nyílt vízfelülettől.
A szabályozás előtt a Balaton déli partján pontosan ez a jelenség zajlott le. A tó hullámai által épített homokszigetek és turzássorok egy hosszú, gátszerű láncolatot alkottak – vagyis egy lidót –, amely mögött a mai Siófok déli területein (és a déli part más részein, mint a Nagy-Berek) kialakult a mocsaras, sekély lagúnavilág.
STRAND
Ezen a területen helyezkedik el a strand, mely délutánonként és a fürdőszezonon kívül szabadon bejárható közpark. Látványa egész évben és minden napszakban a sétány részévé kell váljon. A strandra csak a lagúnacsatornán átívelő ellenőrző pontokon lehet bejutni. A strandon a hídházak ritmusában a partra merőleges pavilonok vannak, melyekben minden kiszolgáló funkció elhelyezhető.
KÖVESSY ALBERT SZÍNKÖR
A lidó keleti csücskében van a szabadtéri színpad, melyet háromféleképpen lehet használni. Téli üzemben csak az épület belső fűtött térsora üzemel, kamaraszínházként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként. Nagyobb közönség és jobb idő esetén a félkaréjú földsánc belső oldalán ülhetnek le a nézők szabadtéri koncertek, filmvetítések idején. A legnagyobb látógatószámot vonzó, Plázs koncert léptékű, rendezvények küzdőtere az épület átellenes oldalán helyezhető el. Ez utóbbi két esetben az épület központi-fedett nyitott tere a nagyszínpad, mely ideiglenes előépítményekkel kiegészíthető a színpadtechnika számára. Építészeti előképe a mára már eltűnt egykori nyári színkör épülete, mely egykor a Jókai parkban állt.
BALATON PAVILON
A partra merőleges irányú középtengelybe került vízi színpad különleges adottságú. A vasúttól vezető fő gyalogos útvonal vízparti végpontja. A vízre helyezett platformon évről évre megújuló építészeti alkotás helyezhető el, folyamatosan erősítve a legismertebb tavunk és a minőségi építészet kapcsolatát. A Balaton Pavilon megépítésre váró nyertes tervét minden évben nemzetközi tervpályázaton választják ki a londoni Serpentine Pavilion mintájára.
ÚJSZÜLÖTTEK KERTJE
A négyszögletes pihenő, pergolarendszer a Sófokon megszületett életeket üdvözli. Minden baba szülei örökbe fogadhatnak itt egy virágos növényt, amivel a város és a vízpart lelki közössége is tovább erősíthető. Ez az építészeti – tájépítészeti elem zárja le a lagúna nyugati végpontját, és fogadja az innen érkezőket.
II. LAGÚNACSATORNA
„Faragó Sándor nyugalmazott térképész mérnök 1978-ban Siófok újfelmérésének előkészítése során talált rá az ősi Fok folyó nyomaira. Kutatásait „Tézisek a Fok folyóról és Siófok történelméről” című munkájában összegezte. A köztudatban az él, hogy a Fok folyó a mai Sió-csatorna medrével azonos, azonban a térképész kutatásai alapján Fok folyó volt az egyetlen lefolyása az Ős-Balatonnak, melynek tölcsértorkolata, majd deltatorkolata alakult ki, fő medervonala, lefolyása a mai zsidó temetőnél található.
Siófok városa nevében őrzi az ősi Fok folyó emlékét. A város történelme nélküle elképzelhetetlen. A régészek és a helytörténészek mégsem találják sehol a folyó medrét…
…Faragó Sándor térképész mérnök, a ’70-es években a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat Siófoki Kirendeltségének vezetője volt. Vezénylete alatt mérték fel a déli part szinte minden települését, elkészítette Fonyód és Balatonszárszó domborzati térképét. 1978-ban a Magyar Állam megrendelte Siófok városának újfelmérését, mert a régi térkép elavult, ekkor vízszintes és magassági felméréseket végeztek. A térképkészítés során bejárták a területet, a Madarasi dűlőben vették észre az egykori morotvák nyomait…
…A mai Balaton 1863 óta ilyen, amilyen ma, előtte több méterrel magasabb volt a vízállás, a tó partja is máshol helyezkedett el, mint ma. Azon a területen, amelyet egykor víz borított savanyú láp talaj alakult ki, ennek megfelelő növényzet, nád, sás nőtte be. A szárazulatokat belepte az erdő, barna erdei talaj alakult ki. A kettő határvonalán kapjuk meg az ősi Balaton kontúrját. A terepviszonyok, egykori mérési adatok, helytörténeti kutatók adatai alapján megállapítható az ősi Balaton vonala. A Fok folyó volt az egyetlen lefolyása az Ős-Balatonnak, melynek tölcsértorkolata volt. A mai Siófok túlnyomó része az Ős-Balaton medrében fekszik. A belváros ezen belül is a Fok folyó egykori tölcsértorkolatában terül el. A város mintegy 4400 méternyi hosszban a nevezetes siófoki turzásgátra épült. Siófok létrejöttének két alapvető feltétele van, az egyik a turzásgát felépülése, a másik a tó vízoszlopának csökkentése. Az Ős-Balaton vizét a megépült Sió-csatorna apasztotta le, a víztükör szintjének változásával a tó partvonala is változott – tette hozzá.”
Az idézett szöveg a Siófoki hírek oldalán jelent meg, az interjút Milei Barbara készítette.
A homokturzások mögött egykor természetben is létezett vízfelületet tájépítészeti elemként lehet visszaállítani. Vízszintjét a végpontjainál átfutó hidak alatt elhelyezett zsilipekkel lehet szabályozni. A budapesti városligeti tóhoz hasonlóan alacsony vízállásnál hűtött mederrel a Balatonpart legkülönlegesebb korcsolyázó útvonalává válhat.
A vízfelület úgy választja el egymástól a part menti két szomszédos zónát a lehető legtermészetesebb módon, hogy a vizuális kapcsolat mindvégig megmarad közöttük. Így a strandra történő bejutás ellenőrzött maradhat anélkül, hogy kerítést, vagy falat kéne húzni a két terület határán.
KÁPOLNA
A lagúnacsatorna legfontosabb építészeti eleme a középső szigeten álló kis kápolna, mely nem csak összeköti az eget a földdel, hanem a helyi és ide látogató fiatal párok itt esküdhetnek egymásnak örök hűséget.
III. LIGET
A lagúnacsatorna és a sétány közötti területre vár a legnagyobb mértékű átalakítás. Az itt található rendezetlenség a legfőbb oka a teljes tervezési terület mostani korlátozott használhatóságának. A Ligetre azért van szükség, hogy fellégezzen ez a zsúfolt és túlépített rész, valamint a Balaton látványa ismét része legyen a sétánynak. A ligetben a partra merőleges telepítésű pavilonok és közöttük húzódó tematikus zöldfelületek váltják egymást.
A Liget egy átmeneti zóna a városi épített környezet és a Balatonpart között. Magyarországon nagy hagyománya van az ilyen típusú közterületfejlesztésnek, elég csak a tó körüli századfordulós parkokra gondolnunk, de a budapesti Városliget a világ egyik első köztulajdonú, tudatosan megtervezett nyilvános városi közparkja, és valószínűleg az első olyan közpark, amelynek kialakítására egy város nemzetközi tervpályázatot írt ki. A Városliget bő 200éves sikertörténete jól példázza, hogy a harmóniában kialakított épített és tájépítészeti környezet eleve sikerre van ítélve Siófokon is.
HÍDHÁZAK
A jelenleg működő vendéglátó-kereskedelmi épületek egy összefüggő térfalként zárják le a sétányt és a Fürdőtelep java részét a parttól. Az épületek egy része kihasználatlan és a szezonban ingadozó terhelésre sincsenek felkészülve. Építészeti minőséget nem képviselnek, ezért bontásuk elkerülhetetlen.
Siófok számára egy olyan pavilonrendszer kialakítása segítene, mely ugyanezt a szolgáltatást építészetileg egységes arculatú, tömegű és tájolású épületekbe szervezi. A hídházak azért alkalmasak erre a feladatra, mert ellenőrzött átjutást biztosítanak a lagúnacsatornán és mind a Lidó, mind a Liget igényeit ki tudják szolgálni. Nyáron ki lehet települni a pavilonok közötti zöldfelületekre, szezonon kívül és hűvösebb időkben az épületekbe visszahúzódhatnak a szolgáltatók. A hídházakkal úgy szüntethető meg a Petőfi sétányt északról lefojtó térfal, hogy közben nem csökken a város bevételeit gyarapító bérelhető üzletterület.
PARKOK
A hídházak közötti tematikus zöldfelületek nyugatról kelet felé a következők:
A strandbejáratnál kialakított parkba települhet ki heti/havi rendszerességgel az őstermelői piac, ahol a Balaton környéki gazdák kínálhatják termékeiket. A hídházak által közrefogott első két térrész a vendéglátóhelyek terasza, ahol először egységes napvitorla rendszerrel lehet megoldani az árnyékolást. Ezt idővel felváltja majd a visszatelepített platánfák összeérő lombkoronája. A vasúthoz vezető gyalogostengely a rendezvénytérre vezet, ahonnan a Lidó főbejárata nyílik. A rendezvényteret határoló hídházak kereskedelmi feladatot látnak el. A kápolnasziget melletti park egy kis botanikus kert, mely szép háttérként szolgál az esküvők fotózásánál és a sétány felezőjében várja a megpihenni vágyókat.
SPORTKERT
A Liget keleti végén a Petőfi sétány 5-7. szám alatti épületei magántulajdonú szálláshelyek. Ezt az intenzívebb beépítést adottságként kell tekinteni, de a megmaradó többszintes házak építészeti megjelenését érdemes a felújított villasor karakteréhez igazítani. Innen keletre kezdődhet a Liget Sportkertje, amit a városlakok és a vendégek egészségét egyaránt szolgálja. Megfontolásra javasolt, hogy a TTT3-as tanuszoda a Sportkertbe kerüljön. A sétány északi térfalának ezen a részén beilleszthető egy ilyen léptékű középület épülettömege, ami megfelelő átmenet képezne a 20méter magas szállodasor felé is. A szükséges parkolószám a környéken kialakítható. Egy megfelelően kialakított tanuszoda télen balatoni látványban tudja részesíteni az ide látogatókat, nyáron pedig egy megfelelő méretű kültéri medencében nagyon egyedi környezetben lehet vizes sporteseményeket rendezni. Egy Balatonparti településnek sincs ilyen adottságú vízparti területe egy uszodához.
IV. VILLASOR
A Ray Rezső Lajos tervei nyomán kialakított siófoki fürdőtelep helyszínrajzán már látszanak azok a villaépületek melyek most eleganciájuktól megfosztva várják, hogy az értő utókor felébressze őket Csipkerózsika álmukból. A Thanhoffer villa példája igazolja, hogy milyen különbséget jelent megjelenésben a két állapot, mely nem csak a tulajdonosnak hozhat magasabb bevételt, hanem a város és a sétány látványa szempontjából is meghatározó. A villasor megmenthető házai tehát érdemes restaurálni, mert nagyban tudják emelni a környezetük megjelenését is. Ugyanilyen fontos szempont, hogy az épületek előkertjeit, kerítéseit és a hozzájuk kapcsolódó minden egyéb kiegészítést egységes arculat mentén érdemes fejleszteni. Dacára, hogy ezek az ingatlanok magántulajdonban vannak, el lehet érni egy egységes utcaképet, ha a város készíti el a fejlesztési koncepciót és utána támogatást nyújt a megvalósításukhoz a tulajdonosoknak.
KIKÖTŐ
Bár a pályázatban javasolt fejlesztési területen kívül esik, de elengedhetetlen a Siófoki kikötő rendbehozatala is. A város speciális helyzetéből adódóan nem csak szárazföldről közelíthető meg, hanem a Balaton felől is. A déli part fővárosának vízi kapuja jelenleg sajnos az utca felé működő éttermek hátsó gazdasági udvara. A Petőfi sétány nyugati végpontjának az egykori gyönyörű kikötőépület felújított pavilonjával kell kezdődnie. Beköltözhet ebbe a vendéglátás is, ha így jobban lehet ezt a házat üzemeltetni, de a megjelenését és a vízhez való viszonyát helyre kell állítani. A jelenlegi bérlő történész végzettségét és legutóbbi nyilatkozatait tekintve van esély az együttműködés kialakítására.
RAY REZSŐ ZENEPAVILON
A LIGET fejlesztési zóna nyugati végpontjába kerülhet vissza a zenepavilon, mely a Fürdőtelep tervezőjének őrzi emlékét az elnevezésével. A zenepavilon körüli tér lehet kisebb rendezvényhelyszín, de üzemeltethető élőzenés étteremteraszként is, ha a hajóállomás utasvárója vendéglátóhelyként üzemelne a jövőben.
KUBIKUSOK EMLÉKMŰVE
Az északi platánsor vízparti végpontjában azoknak a névtelen hősöknek illene emléket állítani, akik kétkezi munkájuk erejével létrehozták az a környezetet, aminek köszönhetően egyáltalán létrejöhetett és igazi fürdőhellyé válhatott a mai Siófok. Érdemes felidézni, hogy 1732-ben Bél Mátyás feljegyzései szerint ezen a területen a levegő egészségügyi szempontból nem ajánlható, büdös, a kutak vize rossz ízű, ihatatlan. A Sió völgyének eldugulása árvízveszedelmet jelentett az áttelepültek számára is. A XIX. század elejére a probléma megoldása elkerülhetetlenné vált A Sió-csatorna megépítése mégis rettentő sokáig, 1818–1863-ig tartott, ám megnyitásával elkezdődött Siófok robbanásszerű, gyors fejlődése.
Részlet a bírálóbizottság zárójelentéséből:
“A pályaművek közül a leginnovatívabb elképzeléseket mutatja be. Gyakorlatilag a teljes terület áttervezésre kerül új funkciókkal, épületekkel, vizes elemekkel, pazar lehetőségekkel. A választott előzmények helyre szabott megoldásai, rendezett szervezése, a látványterveken bemutatott lehetőségek, garantáltan kiemelkedő esztétikai, kulturális élményt is nyújtanak.
A szöveges leírás fölidéz történeti előzményeket, melyek nemcsak szellemiségében, hanem lelkiségében is követendő. Érezni a különös ráhangolódást, melyek látszólag apró részletekben is megjelennek (pl.: újszülöttek kertje, kubikosok emlékműve). A látványképek épületei, vizes kapcsolódások megoldásai visszaidézik a már múltba vesző fürdőkultúra nosztalgikus hangulatát, mai, kortárs módon.
A terv egyedülálló megoldása a vendéglátó épületek beforgatása a sétányra merőlegesen, ami a térhasználat szempontjából rengeteg lehetőséget rejt. A helyi védett villaépületek kiszabadításával és a megjelenő újfajta építészeti, tájépítészeti és szolgáltatási minőséggel azok újjászületését (megfelelő hasznosítását) szolgálja. A belső vízfolyás érdekes felvetés, a kerítés alternatívájaként szétválasztja a különböző zónákat anélkül, hogy megszüntetné a vizuális kapcsolatot.
Talán a legjobban ismeri fel az Isztria-sétány folytonosságának hiányát és jól is kezeli. A vízre telepített színpad és fürdőház is az újfaja Balaton-part használatról való gondolkodás előremutató felvetései. A Plázs alternatívájaként, annak új helyet találva a nyugati térrészre helyezi át, ezáltal a strandterület jelenlenlegi megosztottságát megszünteti. A vizsgálati szempontokra különleges válaszokat ad, távlatilag megvalósítható, ütemezhető, alapos munka.”
A Mérmű Stúdió közel 40 éves szakmai jelenléte során, több mint 300 megépült épületet jegyez. Munkáit eddig 25 hazai, illetve nemzetközi szakmai elismeréssel díjazták. Portfóliója a kis balatoni présházaktól és családi házaktól a középületeken, műemlékeken és szakrális épületeken át összetett építészeti feladatokig terjed.
Építészeti hitvallásuk alapja a Jóisten által teremtett világ értékeinek megismerése, megértése és továbbírása. Nem lezárt örökségként tekintenek környezetük természeti és kulturális örökségére, hanem olyan élő tudásként, amelyből a jövő megszülethet. Ezt az alapelvet érvényesítik a tervezés során minden léptékben és területen.
A tervpályázat díjazott munkái szeptember 20-ig Siófokon a Civil Ház alsó termében munkanapokon 16.00-18.00 óra között megtekinthetőek (8600 Siófok Fő tér 2.)
