Bodonyi Csaba: Noll Tamás akadémiai székfoglalójához

Értékelő és bevezető mondatok Noll Tamás Ybl- és Pro Architektura díjas építész, MMA levelező tag székfoglalójához, melynek címe A hierarchikus térszervezési módszer alkalmazása az építészeti tervezésben

Noll Tamást egyetemista korától ismerem. Az eltelt több mint négy évtized alatt értékes életművet teremtett, melyet figyelemmel kísértem. Noll Tamás tizenöt esztendőn át a Miskolci Építész Közösségi Ház és az Északtervnél működő Építész műhely meghatározó tagja volt. Mesteriskolás éveit Golda Jánossal együtt a műtermemben töltötte. Ő is a Plesz-Bodonyi-Ferencz szellemi fészekből került ki, mint Rudolf Mihály vagy Golda János akadémikusok. Akadémiai tagfelvételét meggyőződéssel támogattam, s most kérésére örömmel statisztálok székfoglalójához, melynek címe és vezérfonala a „Hierarchikus térszervezés”. A címválasztás nem lepett meg. A miskolci Építész Műhelyt az építészeti alkotás, és a település a TÉR (vagyis az üresség) felőli közelítése jellemezte, s ez volt alkotásmódszertanának gerince is. Ezt az attitűdöt Pazár Béla a MÉ 88/6 külön számában a miskolci csoport Budapest Galériában történt kiállítása kapcsán TÉRMŰVELŐK című írásában véleménnyel értékelte. Mi ennek a szellemi gyökere?

• • • Egyrészt F. L. Wright az organikus építészet prófétájának a chicagói modern funkcionalista iskola tagjának filozófiája és alkotói gyakorlata, mely a belső tér dominanciájára, lényegi és elsődleges voltára épült. Ezt az elvet F.L. Wright a taoista Lao-Ce-től vette át.Tehát Lao-Ce a második, de eredeti forrás, – melyre F.L. Wright is hivatkozott – idézem a Tao Te King-ből:
      Harminc küllő kerít egy kerékagyat,
      de köztük üresség rejlik:
      a kerék ezért használható.
      Agyagból formálják az edényt,
      de benne üresség rejlik:
      az edény ezért használható.
      A házon ablakot nyitnak ajtót
      mert belül üresség rejlik:
      a ház ezért használható. Így hasznos a létező
      és hasznot adó a nemlétező.

• Bruno Zevi: az építészet megismerése c. könyve, mely magyarul 1964-ben jelent meg. Zevi a belső térből kiinduló látásmódot, kritikai módszert javasolt – tankönyvként is. Az építészetet döntően a lehatárolt tér diszciplínájaként definiálta. Felfogását viszont F.L. Wright lelkesítette és inspirálta, monográfiát írt róla, s organikus építészetének ő teremtett európai érdeklődést.

• De a Miskolci Műhelyben a tér a ’70-es évek gyakorlata ellen védekező taktikai és kritikai értelmezést is kapott, s ez már kapcsolódik Noll Tamás kezdeti tervezői gyakorlatához is. Miért is taktikai? Mert a rengeteg kötöttség mellett észrevettük, hogy a térnek, az ürességnek nincs gazdája, előírása, ára, politikusa, hanem kizárólag az építész kompetenciája és alkotó szabadsága, kreativitásának végtelen terepe. Képletesen arról van szó, hogy egy bizonyos kötött mennyiségű építőanyag végtelen számú tér létrehozására alkalmas, antimarxista módon, bizonyítva, hogy a szellem (a tér) magasabb rendű, mint az anyag, s így felszabadítottuk magunkat a technológiák béklyói alól. Miért kritikai? Mert a ’70-es, ’80-as években épült lakótelepekből a tradicionális tér, az utca, a köztér hiányzott. A modernnek hitt településtervezés ezeket az elemeket figyelmen kívül hagyta, a több tízezres lakótelepek szétestek a szervező elem – a tér – hiánya miatt. Pedig a település is térvezérelt, ha nem tudjuk, akkor is. Az utca a köztér az „urbanisztikai (belső) tér” előlegezett ürességként képes a házakat szervezni. Fordítva nem működik. A középkor szép terei előre elképzelt ürességek, mint a magántulajdonból eleve kivont építési tilalmi közösségi zónák. De kritikai a tér dominanciáját valló tervezői módszer azért is, mert az említett időszakban elterjedt egy másik szemlélet, mely tárgyként, design elemként – esetleg homlokzati szépségként – közelítette az épületet, vagy a divatos strukturalizmusban hitt. Jogos kritika tárgya lehetett némely akkori nagy középület is, ahol a nagy építészeti tömeg a szélfogón belépve eltűnik, hiányoznak a tömeg léptékét idéző belső szervező térsorok, helyettük egy kis additív terekből álló födémekkel felszeletelt labirintus jön létre, melyben a portás segítségére szorulunk.

• Noll Tamás intellektusára jellemző az átfogó képesség, a szervező erő, a racionalitás –( mely mögött rejtőzködő érzelmesség van) -, gyors döntés és tárgyalókészség. Ezek a tulajdonságok természetes módon terelték a nagy középületek felé, melyeknél az említett tulajdonságokra, a lényeglátásra, rendező erőre, kb. 40 szakma koordinálására van szükség (gondoljanak egy kórház együttesre). Ez a tehetsége hasznosult s adott neki vezető szerepet már a Kollektív Házban (Ő hozta létre pl. az első egyesületet), s ez tette alkalmassá a Magyar Építész Kamara elnöki szerepére. Az építészeti közélet szervezésében jelentős szerepet és munkát vállat. Barátait nem ennek révén szerezte. A nagy középületek integritásának megteremtésére Noll Tamás az építészeti teret pályakezdő korától mint szervező elemet használja.

• Most alkalmunk van áttekinteni hogyan tette ezt 4 évtizeden át tervezett középületek, egyetemek, kórházak sorában. A térszervező gondolat látható már első épületénél a Miskolci Gyermek Rehabilitációs Központnál, melyért mindenkinél korábban – 31 évesen – Ybl díjat kapott még a mesteriskola második évében.(A legkorábban a Miskolci Műhelyből kikerült 10 Ybl díjas közül). Második épületénél – a Tokajbor irodaháznál ez ismétlődik – s 15 éves miskolci gyakorlat után a Budapesten és Miskolcon Golda Jánossal együtt működtetett Teampannon műteremben immár 30 éve folyamatos. Jelenetős, Magyarországon egyik legnagyobb szellemi kapacitású irodát hoztak létre, mellyel külföldi neves műtermek is keresik a partneritást. Ilyen együttműködésből származik pl. a nemrég átadott Zene Háza is.

Furcsa, de csak látszólagos ellentmondást láthatunk majd az épületek sorát szemlélve. Miközben állítottam, hogy a tér preferenciája Wright-nál, – és Lao-Ce taoista természetvallásánál – eredendően organikus gondolat, Noll Tamásnál az épületek tárgyi, anyagi formálása ettől eltérő, racionális és funkcionalista felfogással párosul. Van erre példa. Pld. F.L. Wright vízesésházának és Mies van der Rohe barcelonai pavilonjának nagyon hasonló organikus, kötetlen alaprajzi és térszervezése, egészen eltérő anyagi, szerkezeti felépítménnyel és építészeti karakterrel párosul bizonyítván , hogy az organikus gondolkodás nem stílusfüggő. És most ismerjük meg az akadémikus úr kiváló alkotásait, terveit és térszervező gondolatait!

Budapest, 2022. június 23.
Bodonyi Csaba DLA építész
Ybl és Széchenyi díjas építész MMA rendes tag