Makovecz Imre öt évtizedes munkássága alatt több mint ötszáz épületet tervezett. A tervek közül több mint kétszáz megvalósult – ezek közül ötven kapott műemléki védettséget 2011 óta. A védetté nyilvánított épületeknek korábban átfogó bemutatása még nem készült, így cikksorozatunkkal ezt a hiányt kívánjuk pótolni.
„A sárospataki áruház érdemét meghaladó módon sok negatív véleményt váltott ki. Senki nem hitte el nekem, amit akkor írtam róla, mikor a velencei triennáléra kivitték a fotóit. »Ez az épület egy sok ezer éves szellemiség emlékműve, melyet a kereskedők állhatatlan, változékony világába helyeztem. Félek is, hogy bosszújuk utolér.« Az áruház emelete vierendel rendszerű monolit vasbeton keretek sorából áll. Az oldalhomlokzatok lapjai a tartók párosan jelentkező negatív nyomatékait, az erők sűrűsödését fejezik ki és viselik is. A virágszerű hatalmas test a benne levő teheregyenlőtlenséget a parapetek változó magasságával mutatja. Belső tere galériás, a terek jól áttekinthetők, hiszen egy vidéki áruház inkább fórum, mint szupermarket.” (1)
Sárospatak 1968. augusztus 20-án kapta vissza korábbi városi rangját. Ezt követően nagyvonalú városfejlesztési terv megvalósítása indult meg egy új városközpont kialakítására. Ennek az egyik első lépéseként valósult meg a Sárospatak és Vidéke ÁFÉSZ megbízásából épült nagyáruház: a Bodrog. Az új épületet számos bírálat érte az illeszkedés hiánya miatt: látványosan elütött a földszintes házakkal beépített környezetétől.
A városfejlesztési terv azonban egyértelműen előírta, hogy az áruháznak emeletesnek kell lennie, hiszen az új városközpont ilyen épületekből és létesítményekből áll majd. (2) Az áruház 1973-as átadása után 3 évvel Makovecz Imre beépítési tanulmánytervet is készített a területre (munkatársak: Nagy Ervin, Várlaki Erzsébet). „Sárospatak várkerületéhez vezető sávban, a rétegvonalra helyezve fut a Rákóczi utca, a város fő forgalmi és üzletutcája. (…) Az út rekonstrukciója során az északi házsor egy részét elbontották, másik fele – néhány épület kivételével – díszeit veszítve áll még. A műszakilag tönkrement néhány porta szanálásával a városközpontban szükség van a laksűrűség mértékletes növelésére. Tanulmányunk a már megszokott lakótelepi beépítés helyett városias, keretes beépítést javasol.”
A Bodrog Áruháztól északkeletre eső területekre 1980-ban új megbízás keretében új tervek készültek, Makovecz Imre beépítési terve alapján. (3) „Egy polgárosodott kisvárosra gondolok. Egy hamis történelmi idillre; arra, hogy Sárospatak milyen volna ma, ha a gimnázium színvonala a régi lenne; ha a tanárok és diákok méltóságteljesen sétálnának az utcákon; ha a protestantizmus és Rákóczi győzött volna. Egy sűrítményre gondolok, a lehetett volna világából. A lehetett volna és a még lehetne; az elmulasztottak és a jövő szorosabban függnek össze egymással, mint ahogy első pillantásra látszik.” Az 1987-88-ra felépülő lakóházak közül kettőt tervezett Makovecz Imre, a továbbiak Ferencz István, Bodonyi Csaba, Kravár Ágnes és Nagy Ervin tervei alapján épültek meg. (4)
Bár látszólag kitérő a fenti néhány bekezdés a Bodrog Áruház szempontjából, mégis fontos folyamatot mutat be az építész munkásságában. Egy interjúban Osskó Judit – kérdezőként – felveti, hogy van Sárospatakon egy korai Makovecz-épület, és aztán vannak az utóbbi években (1980-as évek) épült házak, melyek nem egészen egy nyelven beszélnek. Ezt a következőkkel magyarázza Makovecz: „Hát persze, egyrészt gondolja, meg, hogy amikor elkezdtem a szakmámat, azzal, amit ma szerves építészetnek nevezünk, egy szál magamban álltam. (…) Óriási sikernek tudtam tekinteni akkor, ha egyetlen ilyen vonalat meghagytak nekem a dokumentációban. (…) Ma már ez másként van. Nemcsak azért, mert vénebb vagyok, hanem mert a nálam dolgozó fiatal építészek természetesen csinálhatnak olyan épületeket, amelyeket hitük szerint helyesnek tartanak. Hála Istennek, hogy az én generációm, vállaljuk ezt el, kihúzta az építészetet abból a kátyúból, és az én generációm egyes tagjai nemzetközi alternatívákat teremtettek egy olyan közegben, amelyben ez azért nem volt egyszerű.” (5)
A korai épület, a Bodrog Áruház még az elmúlt hetekben bemutatott épületek (Cápa vendéglő, Sió csárda, SZÖVOSZ-üdülő) tervezési alapvetéseként említett Steineri metamorfózis-tannak a képviselője. Ekler Dezső úgy látja, hogy az áruház terveknél (Sárospatak és Győr) a korai házak organikus tartóváza nő monumentális plasztikává – a hatalmas virágok, ahogy azt Makovecz is megfogalmazta, magukba ölelik a belső tereket. „Tektonikai megoldásukat tekintve a szélső helyzetét adják az eddig követett »metamorfózisnak«, és ebben az értelemben egy alkotó korszak végét is jelentik.” (6)
Sokan idegennek tartják a „Makovecz-stílustól” ezeket a csupa-vasbeton épületeket, s csak kevesen tudják, hogy az építésznek ez önként választott építőanyaga volt. „Örök életemben vasbetonból akartam építeni, Magyarországon pedig ezt nem lehet. Nagyom hamar meg kellett, hogy értsem. Ahhoz, hogy olyan formát és szerkezetet, olyan lelket tudjak egy házban megcsinálni, amilyet akartam, nagyon gyorsan más építőanyagokat kellett keresnem. Itt nincs meg az az intelligenciaszint, nincs meg az a technológia.” (7) Különösen érdekes a fenti gondolat folytatása annak fényében, hogy az áruház egy fotója nemrég nemzetközi közönség elé került a közösségi médiában, (8) és több hozzászólót az Atlanti fal normandiai bunkereire emlékeztette az épület. „Olyan házakat szerettem volna csinálni, amiket, mondjuk Steiner és Speer házai közé tudnék betenni. Speernek a normandiai tengerparton a szövetségesek partra szállása elleni védekezés céljaira épített bunkereire gondolok.”(9),(10)
1987-ben készült egy tanulmányterv az áruház bővítésére, azonban nem tudunk róla, hogy ez megvalósult volna. Ami biztos, hogy az épület a mai napig őrzi az eredeti funkcióját, és ennek megfelelően használják is. A nagyvonalúan szerkesztett, átlátható elegáns belső teret az idők során kisebb üzletrészekre bontották.(11) Az épület 2016-ban műemléki védelmet kapott. (12)
Bodrog Áruház
Helyszín: Sárospatak
Tervezés: 1969
Átadás: 1972
Belsőépítészet: Mezei Gábor
Védetté nyilvánítás éve: 2016
Szöveg: Harmath-Gyetvay Enikő
Képek, tervek: Sáros László György DLA, Geleta László, Rüll Tamás, Makovecz Imre Alapítvány
Források:
(1) Frank János: Makovecz Imre. Corvina Műterem, 1980. 28. o.
(2) Sárospatak új büszkesége. Átadás előtt a Bodrog Áruház. In: Észak-Magyarország, 1973. XXIX. 163. 6. o.
(3) Gerle János (szerk.): Makovecz Imre. Tervek, épületek, írások. 1989-2001. epl kiadó, Budapest 2015. 67. o.
(4) Gerle János (szerk.): Makovecz Imre. Tervek, épületek, írások. 1989-2001. epl kiadó, Budapest 2015. 92. o.
(5) Gerle János (szerk.): Makovecz Imre. Tervek, épületek, írások. 1989-2001. epl kiadó, Budapest 2015. 131. o.
(6) Ekler Dezső: Makovecz Imre építészetéről. In: „Váci katalógus” – Makovecz Imre kiállítása, 1983. 28.o.
(7) Gerle János (szerk.): Makovecz Imre. Tervek, épületek, írások. 1989-2001. epl kiadó, Budapest 2015. 96. o.
(8) Facebook / Soc Mod
(9) Gerle János (szerk.): Makovecz Imre. Tervek, épületek, írások. 1989-2001. epl kiadó, Budapest 2015. 96. o.
(10) https://www.liberationroute.fr/media/1407670/SL201-Atlantic-Wall-01.jpg
(11) Dénes Eszter – Dénes György (szerk.): Organikus építészeti útikönyv. epl kiadó, Budapest, 2016. 92. o.
(12) 600/1501-6/2016 Forster Központ hatósági határozat
