Az oktatás terei egyszerre speciális és hétköznapi igényeknek kell megfeleljenek. A Jedlik Ányos Gimnázium bővítésekor a használó közösség igényei, az itt napi szinten megforduló mintegy ezer – diák, tanár vagy más területen dolgozó – ember testi, szellemi és lelki szükségletei vezették a koncepció megalkotását. A huszadik század közepe táján épült, akkor korszerű iskolaépület generációk számára az “alma mater”. Ennek megtartása mellett egy jövőbemutató új szárnnyal bővítve a Jedlik regionálisan is egyedülálló, “kampusz” típusú épületegyüttesben kezdte meg a 2023-as tanévet.
Adottságok
1945-ben Csepelen jött létre az ország első tandíjmentes, koedukált középiskolája, egyedülálló módon szülői kezdeményezésre. Üzemeltetését a pannonhalmi Szent Benedek rendet bízták meg, akik hét bencés és hét polgári tanárral kezdték meg az oktatást a Jedlik Ányos tanár, tudós szerzetes és feltaláló nevét viselő gimnáziumban. Az iskola ma is meglévő épülete 1952-ben épült fel, középtengelyében nyíló főbejárattal, jellegzetes, szocreál stílusban és arányokkal. Utólagos bővítésként ugyancsak a középtengelyében csatlakozó tornatermet csatlakoztattak hozzá, amely gyenge minősége miatt gyorsan elavulttá vált. A 2010-es évek végére az iskola kinőtte a rendelkezésre álló épületet: méltatlan helyzetbe kerültek az étkezés, a könyvtár, a közösségi élet terei. Nem állt rendelkezésre elég tágas aula, ahol rendezvényeket, iskolai ünnepeket rendezzenek, de modern számítástechnikai és nyelvi laborok is hiányoztak.
A koncepció – szellemi örökség
Kapy Jenő az ember és a tér közötti viszonylatot nevezte meg az építészeti gondolat hordozójaként. (Csontos Györgyi, Csontos János: XII kőmíves – Kapy Jenő, portréfilm) A koncepció megalkotásakor ez a nézőpont kiemelt figyelmet kapott. A funkcionális építészeti programot kiegészítve így került ember, épület és természet harmonikus viszonya az alapvető célkitűzések közé. Ennek eredményeként a koncepcióban test, szellem és lélek hármas egysége, ezek harmonikus egyensúlya jelenik meg. Ennek eszköze az a biofil megközelítés, és a szabadon áramló terek, amelyekkel egyféle agóra, városi jellegű tér jött létre. Az építészeti és belsőépítészeti részletképzés ugyanakkor felbontja, humanizálja a felületeket, elkerülve, hogy sivár, ingerszegény környezet alakuljon ki. (Gyulai Levente)
Ez az aulatérben érhető tetten legerőteljesebben, ahol egy galériás, áramló közösségi tér jött létre. Ívelt héjszerkezet borul fölé, hatalmas felülvilágítóval és számos megnyitással a kert felé. A teljes iskola számára elegendő teret biztosít ünnepélyek, rendezvények során, de a hétköznapi életnek is ez a központja. A galériához kapcsolt, aszimmetrikusan elhelyezett 30 főt befogadó, bensőséges kápolna mintegy az épület szíve: ház a házban, organikus, lágy formájú és fa felületű “magként” úszik a térben. Az aula tágas teréhez oktatási és testnevelési területek is kapcsolódnak.
Telepítés
Az egykori főhomlokzat középtengelyébe helyezett bejárat mára egyre nehezebben tudta ellátni funkcióját. Tovább nehezítette a helyzetet a csepeli piac beépítése, amely hátsó, gazdasági homlokzatával fordul a meglévő gimnáziumi épület főbejárata felé. Az új koncepcióban az épület főbejárata az oldalsó utca felől nyílik, így közel súlyponti megérkezést biztosít a bővített épületegyüttesnek.
A nagy méretű tornacsarnok elhelyezése a telepítés kulcsfontosságú mozzanata volt: a hatalmas csarnoktér a telek északi határa mentén helyezkedik el. A szomszédos lakótelep hosszanti tömbjeinek zárt végfalai néznek ebbe az irányba, így ez bizonyult a legjobb pozíciónak a tornatermek tömege számára. Más a helyzet a déli oldalon: a kertvárosias szomszédság felé a két szint magas tömeg kontúrja felbomlik, az oktatási szárnyak kisebb traktusszélességekkel és a közeikben kialakuló zöldfelületekkel, valamint a homlokzat hátrahúzásával nem nehezednek rá az utcára.
Építészet és tervezés
Az elbontott tornacsarokhoz hasonlóan az új bővítés is a régi iskolaépület középtengelyére fűződik fel egy nyaktaggal. A nagy, 700 fős új aulatérből így több lépésben “bomlik ki” a kisebb közösségi terek rendszere: a 30 fős osztálytermeket felfűző 120 fős folyosói blokkok, amelyek párosával csatlakoznak a régi épület középső zsibongóira. Ezek a felújítás után kisebb közösségi térként, pihenőként, találkozóhelyként működnek, jellegzetes színezéssel és mobil. párnás ülőbútorokkal.
Hasonlóképpen karakteres színezést, burkolatváltásokat és mobíliákat kaptak az új épületrész informatikai és nyelvi termei, illetve a könyvtár. Ez utóbbiak az emeleti galériáról nyílnak, míg a földszinten az aulához logikusan kapcsolható előadótermi és étkező funkciók kaptak helyet. Az egybenyitható, de több csoport párhuzamos tornaóráját is lehetővé tevő sportcsarnok, annak kiegészítő konditermével és jólléti szolgáltatásokat kínáló pihenőterületeivel együtt az eszaki oldalon, könnyen elérhetően, mégis az aultértől leválaszthatóan jött létre.
Egy ilyen méretű épület terveinek elkészítése a koncepciótól a kiviteli részletrajzokig sok résztvevős, összetett folyamat, amelyben minden lépés, minden részlet célja közös: a leendő használóknak a lehető legjobb minőségű, egészséges, biztonságos környezet létrehozása. Maga a tervezés folyamat is gondos előkészítést, előre „tervezést” igényel, amelyben a humán, szoftveres, idő- és térbeli, sőt technikai folyamatok összehangolása kulcsfontosságú. (Szabó Ádám, szóbeli közlés, 2023)
Tájépítészet
A kert koncepciója is a kortárs formákból és anyaghasználatból táplálkozik, ugyanakkor átkötést tud biztosítani a régi épület felé. A tagolt épülettömeg és a használati igények is meghatározták bizonyos felületek kialakítását: a be- és kijáratok környezetét, illetve a kert egyes zónáit, funkcióit. Ezek között is kiemelten fontos a sport, a testnevelés, amelyhez ki kellett alakítani az iskola igényeinek megfelelő, számos mozgásformát befogadó sportterületet. Emellett a többi felület szabadidős és oktatási célokat szolgál, megfelelő teret biztosítva akár egy kültéri „osztályterem” számára vagy épp a társas érintkezés és időtöltés céljaira. (Takács Dániel, szóbeli közlés, 2023)
Belsőépítészet
A belsőépítészet alakítja ki azokat a felületeket, amelyekkel az épületet használó emberek nap mint nap testközelből találkoznak. A belsőépítészeti tervezés célja a gimnázium esetében elsősorban a gyermekek megszólítása volt, és az, hogy egy emberarcú, inspiráló környezetben nőhessenek fel. (Tusán Eszter, szóbeli közlés, 2023)
Az aula áramló tere egyféle futurisztikus világ. Nagyméretű, háromágú, organikus formavilágú bútorok osztják fel a teret, beltéri ültetőközegek hozzák létre a világos térben a ligetszerű érzést, a nagyméretű fa csillárral együtt a természet anyagait és textúráit beemelve a belsőbe. (Tusán Eszter, szóbeli közlés, 2023) Ugyancsak fa felületű az aula karzatának hátfala és a térben “úszó” kápolnatér. Ez a belső “mag” a dinamikus közösségi térbe csendet és megnyugvást hoz: minden érzékszerven keresztül hat, méretének, formavilágának köszönhetően pedig befogadó, emberléptékű eleme a koncepciónak.
Belsőépítészeti szempontból kiemelten fontosak az oktatási szárnyak is. A gyerekek és tanáraik számára interaktívvá, élhetővé kell váljon a napi munka környezete. A tantermek esetében különösen fontos, hogy legyen kellő mennyiségű tárolófelület, illetve olyan pihenősarok, amely a találkozásokat, az „együtt-lét” érzését erősítik. (Tusán Eszter, szóbeli közlés, 2023)
Kivitelezés
A Design&Build konstrukcióban megvalósuló, jövőbe mutató épület tervezési, kivitelezési, technológiai és szerkezeti oldalról is innovatív megoldásokat igényelt. A szakági tervezők mellett a kivitelezés oldaláról is jelen voltak a különböző területek szakértői, ezzel biztosítva, hogy a tervek a megfelelő minőségben jöjjenek létre és emellett a megvalósíthatóság, a leendő igények és az üzemeltethetőség szempontjai is érvényesüljenek. (Frisch Zoltán, szóbeli közlés, 2023)
Parametrikus szoftveres módszerekkel a tervezők különféle változatokat hoztak létre, nemcsak a koncepció és a design tekintetében, de a tartószerkezeteket illetően is. Majd ezeket tovább vizsgálták és optimalizálták az erőjáték és az anyagfelhasználás tekintetében. Végeredményben a tartószerkezeti rendszer 34 db főtartóból, 576 db kereszttartóból és 66 db peremtartó rúdból állt össze. A részlettervezés során az elsődleges optimalizációs cél a műszaki típusmegoldások, csomópontok meghatározása és kialakítása volt. A parametrikus-algoritmikus tervezés segítségével így a teljes gyártmánytervi modell viszonylag könnyen és kontrolláltan előállítható volt az épület speciális geometrájához. (Gyuricza Arnold, szóbeli közlés, 2023)
Az iskola történetiségéhez, a kollektív emlékezethez szervesen kapcsolódik az a fali mozaik, amely tanárok és diákok közös alkotásaként valósult meg. Ennek megóvása és áthelyezése az iskolán belül szintén fontos feladat volt a kivitelezés során. Az új, reprezentatív aulában találta meg otthonát, annak ívelt hátsó szerkezet mentén kialakított előtétfalon. A műalkotást felkasírozva, letisztítva, kisebb egységekben költöztették át, újabb bizonyítékaként, milyen sokszínű feladatot jelent egy ilyen léptékű és múltú intézmény közösségi tereinek kivitelezése.
Fotók: Palkó György
Ábraanyag: Szabó Ádám, bim.Group
Generál Tervező: bim.Group Kft.
Vezető tervezők: Szabó Ádám, Porcsalmy Zoltán
Építész tervezők: Formanek Eszter, Hegedűs Richárd, Kovács Ádám, Jancsa András, Makkai Attila, Mári Dávid
Tervező munkatársak (Engedélyes tervek főmunkatárs) : Bíró Áron, Toldy Gábor DLA
Koncepciótervezők: RMG Atelier – Reznicsek Zoltán, Mizsei Anett, Gyulai Levente
Szakági tervezők:
- Épületszerkezetek: Sipos Gergely
- Üvegszerkezetek: Kucsera Márton
- Tartószerkezet: Zeleny Lajos, Szűcs János, Mező Nagy Anikó, Gyuricza Arnold, Varga-Arent Eszter, Fekete Róbert
- Projektvezető belsőépítész: Tusán Eszter, Reznicsek Zoltán
- Belsőépítész munkatársak: Dunai Virág, Jávor Soma, Molnár Tamás Ferenc, Váradi Alex, Opauszki Lilla
- Épületgépész tervező: Récsey Orsolya, Bujk András, Balogh József Mihály
- Épületvillamossági tervező: Balán Gábor
- Épületvillamossági társtervezők: Bartha Richárd, Stummer Csaba
- Gyengeáram: Káplár Balázs
- Tűzvédelmi tervező: Szőllősi Levente
- Kiviteli tervet megelőző tervfázisok: Csuba Bendegúz, Juhász Attila Botond
- Közlekedés tervező: Ország Zoltán, Varga Norbert
- Kiviteli tervet megelőző tervfázisok: Gutléber Zsolt
- Környezetrendezés: Takács Dániel PHD
- Konyhatechnológia: Rátonyi Árpád
- Felvonótervező: Bosnakoff Miklós
- Közműtervezés: Széles Gergely, Széles Géza
- Akadálymentes tervező: Ternák Gabriella
- Zajvédelem: Kanász-Szabó Ervin
- Medence-vízgépész: Karlócai Péter
- Sporttechnológia: Siffel Gábor
