A kiszombori Rónay sírkertről

Épületek • 2023. november 01.

Kiszomboron az Óbébai utcai temető keleti fele kezdetektől fogva a német felmenőktől származó zombori Rónay (1846 előtt Oexel) család temetkezési helyéül szolgált.

A Rónayak tetemes örökséget hagytak az utókorra, elsősorban Kiszomborra. A kereskedő útvonalak kereszteződésében kialakult, nőtt jellegű település központi részét a 2002-ben megújított község rendezési tervben, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – műemlék jelentőségű területté – nyilváníttatta. Ezen belül helyezkednek el, többnyire a Rónayak által épített kúriák, magtárak és a kastély, valamint a település, egyben a délvidék egyik legszebb építészettörténeti emléke a XII-XIII. századra keltezett román kori rotunda.

A Rónay családról:

A birtokszerző Oexel Mátyás József volt, aki 1781-ben Bécsben tartott kincstári árverésen szerezte meg a több mint 7.000 holdas zombori uradalmat. A letelepedést követően a család gyarapodott, a gazdaságot és a települést felvirágoztatta. Emellett az akkori Torontál-Csanád megyei közigazgatásban, illetve az országgyűlésben a család tagjai kiemelkedő tisztségeket töltöttek be, és fontos közéleti szerepeket vállaltak.

A II. világháborút követően a család menekülni kényszerült, így a sírkert is elhagyatottá vált. A hosszú évtizedek alatt többször kirabolták, a növényzet benőtte, hatalmába kerítve az épületeket is.

A Kálvária kápolna és kripta:

A sírkert legkorábbi építménye a kiszombori római katolikus Plébánián fellelhető „historia domus” feljegyzése szerint 1873-ban épült, az akkori kornak megfelelő romantikus stílusban.

Építtetetője: zombori Rónay Jánosné ivándai Karácson Emília

Feltehetőleg korábban is állhatott itt emlékhely.

Az első periódusban ekkor kaphatott a dongaboltozatos épületet alulról megtámasztó „gurtni” sort, ekkor épülhetett a tetőzetre kétirányból felvezető lépcső, a golgotát idéző, három falazott emelvényre állított kálvária kereszt, és az épületet körbe vevő, Krisztus szenvedéstörténetének emléket állító 14 falazott oszlopból álló stáció sor.

A kápolnát a századfordulón a keleti irányban kriptával bővítették. Itt már a födémet korabeli ún. bauxitbeton szerkezettel készült, amely mára már elkorrodálódott, és tönkre ment.

A kriptában hét sírkamrát alakítottak ki, falazott oltárral, amelyre az építtetők Rónay János és Karácson Emília kőtábláját helyezték el. A tagolt épületet erőteljes négyszögletű sarokpillérek hangsúlyozzák, amelyeket, kereszt motívumokkal áttört mellvédfalazat köt össze.

Rónay Jenő sírkápolna:

A centrális elrendezésű sírkápolnát a zombori „Tornyos-kastély” birtokosa, Rónay Jenő építtette a családja számára 1902-06 közötti időszakban, neoromán eklektikus stílusban.

A centrális elrendezésű, középen nyolcszögletű kupolával kiemelt térhez kapcsolódva két oldalon összesen 20 sírkamrát alakítottak ki, imapadokkal berendezett négyzetes ravatalozó térrel, a kápolna apszisában oltárral.

Az épületet fiatoronnyal – kereszttel kiemelt nyolcszögletű sarokpillérek tagolják, Ebben az időben készülhetett a sírkertet körülvevő, falazott lábazaton nyugvó, gépfonatos kerítés, két áttört kovácsoltvas kapuval, amelyek közül az egyik a köztemető felé, a másikat pedig a határ felé nyitottak meg.

Ekkor a sírkert, a stációkkal együtt, még eredeti állapotban volt.

Borzeczki-kripta:

A Rónay család oldalági rokonsága építtette az 1930-as években, kora-modern stílusban.

A sírkert egységes állapota akkor bomlott meg, amikor a Borzeczki kriptát megépítették. Ekkor 7 stációt elbontottak, közülük hármat hátrébb újra megépítettek, úgy hogy a modernista kripta a stációk ívét formálja. Ekkor megbomlott az eredti stációk íve. Az elmaradt négy stációnak a két épület falában két–két fülkét alakítottak ki, és ezekben helyezték el a stáció ábrázolásokat. A kriptában 6 sírkamrát alakítottak ki, amelyeket később sem bolygattak meg, így ott a halottak exhumálására sem került sor.

Az enyészettől való – kalandos- megmenekülés kronológiája:

– A 1990-es rendszerváltást követően Kiszombor Önkormányzata – a Rónay család iránti tisztelete és megbecsülése jeléül – a sírkertet rendbe hozatta.

– 2004-ben az Önkormányzat polgármester asszonya, Szegvári Ernőné bírósági eljárást kezdeményezett a magántulajdonban lévő, gazdátlan ingatlan megszerzésére, annyak érdekében, hogy a sírkert pályázati forrásból felújítható legyen, amelynek várható költsége jóval meghaladta volna a község önerejét.

Az első-, illetve másodfokon – ismeretlen örökösök ellen – lefolytatott bírósági per eredménytelenül zárult.

– 2009-ben Szegvári Ernőné – nem nyugodva bele a fentiekbe – ún. póthagyatéki eljárást kezdeményezett a sírkert 1/3-ad részében, a Budapesten elhunyt Rónay Magda ügyében, az ingatlan rendezetlensége miatt, az V. kerületi Polgármesteri Hivatalban, melynek eredményeként az önkormányzat jegyzője ún. pót-hagyatékátadó végzéssel az ingatlant a Magyar Állam javára ítélte meg.

– 2011-ben – az előzőekhez hasonlóan – a sírkert további 2/3-ad része a néhai Rónay Gyula, és néhai Rónay Imre öröksége, ugyancsak póthagyatéki eljárással került a szegedi, és a derekegyházi polgármesteri hivatalok révén a Magyar Állam javára bejegyzésre. Így a sírkert birtokosa, öröklés útján: a Magyar Állam, kezelője: MNV Zrt.

– 2011-ben az enyészettől való megmentés érdekében a KÖH akkori területi műemléki vezető felügyelője, Széphegyi László kezdeményezésére országos műemléki védelem alá helyezték a sírkertet.

– 2016-ban, a sírkert elhagyatott és gazdátlannak tűnő állapota miatt a Csongrád Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Hivatalának képviselője Petvai Ferenc műemléki felügyelő kötelezést adott ki:

– a Rónay sírkápolna, valamint a Kálvária kápolna maradványait károsító növényzet eltávolítására, a terület rendbetételére,

– az építményekre vonatkozó kutatási, diagnosztikai vizsgáltok, majd a helyreállítási tervek elkészíttetésére,

– valamint az épületegyüttes, és kert műemléki helyreállítására.

– 2016 decemberében az MNV Zrt. Szegedi Délalföldi Regionális Irodája, Papp Vilmos műszaki menedzser közreműködésével az elvadult növényzetet kiírtatta, a területet rendezte, valamint gondoskodott a kripták lezárásáról.

– 2017 márciusában a Kincstár a helyreállítás megvalósítását a budapesti Kiving Kft-re bízta. A Kiving Kft. a helyreállítás megtervezését a műemlékek helyreállításában nagy gyakorlattal rendelkező Tér és Forma – Szeged Építész Irodára bízta, Sipos György felelős tervező közreműködésével. Ekkor került sor a terület és az épületek felmérésére, majd a feltárások nyomán a faldiagnosztikai, statikai, festő-restaurátori, tárgyrestaurátori szakvélemények elkészítésére.

– 2015-2017 között a sírkert kutatásával mélyrehatóan foglalkozott Borsi Sándor, kiszombori szobrászművész, és helytörténész.

– A kutatás, és a helyreállítás alapjául Marosvári Attila zombori származású történész-muzeológus által szerkesztett kiszombori monográfia, valamint a Gilicze János makói levéltáros, és Marosvári Attila gondozásában megjelent „Rónay Elemér: A zombori Rónay család története” című monográfiája szolgáltak.

– A tervezés legfőbb szándéka volt, az időrendre is tekintettel, hogy az épületek, és a stációk eredeti állapotban kerüljenek helyreállításra. Kiegészítésre, változtatásokra, a tartósság, és szakszerűség érdekében, egyes épületszerkezetek esetén került sor. Így pl. a Kálvária kápolna járható tetőzetének víz-, és hőszigetelése, a vízelvezetés, a mellvédfalak megerősítése, Rónay Jenő kápolnájának bádogos szerkezetei, a sírkert szivárgó rendszerének kiépítése a hatékonyabb víztelenítés érdekében, stb.

– A 2017-2018-ban elkészített kivitelezési tervek többszöri közbeszerzési eljárás eredményeként a Kincstár (MNV Zrt,), a Kiving kft közreműködésével, a műemlékek helyreállításában ugyancsak nagy gyakorlattal rendelkező szegedi Ferroép Zrt.-vel kötötte meg a kivitelezési szerződést, 2020. év elején. Örvendetes tény, hogy a Ferroép – generálkivitelezőként – azokat a szakembereket kérte fel kivitelezésre, akik a tervezés során szakértőként működtek közre. Így különösen, a falszigetelésre Dér István szakmérnököt, a díszitőfestésre B. Szűcs Antal festőrestaurátort, a koporsók, a berendezési tárgyak restaurálására, a műkő munkákra, valamint a stáció jelenetek megformálására és elkészítésére pedig Nagy Nándor, tárgy-restaurátor szobrászművészt kérte fel. A nívós kivitelezést a Ferroép ambiciózus mérnökgárdája is segítette, akik erre a feladatra referenciaként tekintettek, és ez egyben garancia is volt a szakszerű, pontos, jó minőségű megvalósulásra.