A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia építése 2021-ben kezdődött. A „legenda” – Kovács Katalin – az aktív sporttól való visszavonulását követően a sportélet szervezésébe fogott, hogy a jövő generációinak versenyzői számára lehetőséget teremtsen – ahogy ő fogalmazott: visszaadjon valamit annak a sportágnak, melynek oly sokat köszönhetett. A Kajak-Kenu szövetség kötődése a Velencei-tóhoz már múltra tekint vissza, a korábbi csónakház épületek is itt voltak.
A grandiózus beruházás állami elhatározásból és forrásból született. A tervezési program szerteágazó funkciói 20000 m2 fűtött alapterületet ölelnek fel, két fő épületkomplexummal, az Akadémia és a Csónakház épületével, mely a Kajak-Kenu Központ is egyben. Az épületeket övező, sétányokkal szabdalt díszkert futópályának és teniszpályáknak, szabadtéri tornaszereknek ad teret, a főbejárat felől pedig a nagy létszámú parkolás lehetőségét oldja meg. A tó partján nyitott lelátóval és céltoronnyal egybekomponált rendezvénytér épült a nyílt vízi versenyek számára.
A helyszínen található korábbi csónaktárolókat elbontották. A nagyvonalú új cél nem csupán a kajak-kenu élsport támogatása, hanem számos egyéb sportág művelői számára versenypálya, tanulási, felkészülési, fejlesztési lehetőség biztosítása teljes körű infrastruktúrával. A tervezés két szakaszban történt. A funkciósémák kialakítását, és az épületegyüttes építészeti alapkeretét a Planbau építésziroda készítette. A tervezési programot már összefoglaló első tervváltozat formai szempontú átgondolására és átalakítására kérték föl Turi Attila Kossuth és Ybl-díjas építészt, aki a tervező csapattal együttműködve, kellő gonddal annyit tett hozzá, és vett el az eredeti koncepcióból, amennyi feltétlenül szükséges volt. A Planbau építész irodát tehát a Triskell támogatta, a tervmódosítások közös munkával történtek. A műtét sikerült.
Turi Attila szavaival élve az áttervezés átváltozás is egyben: –módosításaiban a térkapcsolatok erősítésére, a belsőépítészeti atmoszféra megteremtésére is koncentrált. A főfunkciójú épülettraktusokat egy átriumot körbefogó üvegfalú közlekedővel fogta össze, mely áttekintést ad az épületrészek között, segít az eligazodásban. Az átrium díszkertként kialakított, a megpihenést szolgálja. A helyenként kiszélesedő, laza formavezetésű térsor lehetőséget ad oktatói terek, klubhelyiség, reggeliző helyiség kialakítására is, valamint zöldtetős lefedése elegáns méretű fedett-nyitott teraszokba fut ki, mind a szállásépületek beékelődő kertszakaszai felé, mind az uszoda és a tornacsarnok közti bejárat elé.
Fiatal sportolók futnak a kinti pályán. Az idő enyhe, de az edzés kemény. Kissé megilletődve sétálok az épület körül, szemlélődőm. A plasztika mozdulatlan, mégis eleven. Lényiség és absztrakció, érzés és értelem küzdelmét, a Kentaurok és Lapiták harcát őrzi a kompozíció. Célját meglelte: ház lett belőle, szövevényes funkciókkal, emberi lakozás és munka számára. Főhajtás az alkotók előtt.
A cikk teljes terjedelemben az Országépítő 2025/1-es számában olvasható, amely beszerezhető ITT, előfizetni pedig ITT lehet.
Szöveg: Török Ádám
Fotók: Jaksa Bálint
