A Búza utcai bölcsőde Makovecz Imre késői alkotása, egyike a legutolsó, általa végigtervezett és megvalósult középületeinek. Jelen sorok rövid formai elemzéssel kívánják a figyelmet fölhívni rá, azzal az igyekezettel, hogy megtalálja helyét az életmű, a helyszín és az építési hagyomány kontextusában.
Új építésű bölcsődék, óvodák esetében gyakori tervezői koncepció egyfajta neutrális építészeti keret kialakítása, amit a benti élet színes és otthonos tartalommal tölt majd meg. Nehéz megtalálni a hangot, és a hangerőt, amelyen az épület szólni tud, amely valóban erősíti és nem elnyomja a hétköznapi élet dallamát.
Megnyugtató, és valóban mesteri a makói bölcsőde alapképlete, mely egy nagyvonalú tornácos udvarház arcával fogad minket az utca felől – magába foglalva a kiszolgáló funkciókat – míg a hátsó kert, és az Újvárosi Templom felé négy, tengelyesen sorolt nyolcszögletű battistéróval tiszteleg, megadván a gondozóterek számára a kellő ünnepélyességet. A reneszánszot idéző tiszta, szimmetrikus szerkesztés újszerű, de a centrális terek áthatásban való összenyitása – mellyel összevonhatóak a foglalkoztatók – oly gyakori motívum Makovecz Imre épületeinél, hogy itt Makón, is megtaláljuk mind a Hagymaház, mind a Fürdő esetében.
Fontos, és érdekes párja az épületnek, a vele szinte egy időben született Csillaghegyi Bölcsőde. Itt ugyan a környezeti adottságok aszimmetrikus elrendezést indukáltak, de a monolitikus tetővel borított főépületből kibújó kupolás foglalkoztatók rajzolata ugyanannak a gondolatnak a ragozása, mely ennél fogva nem tervezői szeszély, egyszeri gondolat, hanem láthatóan a bölcsőde ideaképének állhatatos keresése.
Ennek a képletnek része, és a két épület gondolatát még mélyebben összekötő motívum, a foglalkoztatók szabdalt tömegein körbefutó tornác, a bel-tér és kül-tér közti természetes átmenet. Csillaghegy henger alakú tereit kötényekként veszik körbe az oszlopos előtetők, Makó esetében viszont valami még érdekesebbet látunk. A szigorú, zárt geometriájú belső héjról, mintegy rugalmasan leválik, és hátranyúlik a cserépfedésű süveg külső héja, mely az utcai oldali tornác cakkozott változatával kerül alátámasztásra.
Makó városa mindig jó befogadó közege volt a szerves építészetnek. Érezzük, hogy az a nyugalom, ami a Búza utcai bölcsődéből árad, már az életmű összefoglalása, egyfajta szintézise, s méltón emelkedik a város nemes középületeinek sorába.
Gerencsér Judit alkotótárs tollából tömör és átfogó bemutatást olvashatunk az épületről az Országépítő folyóirat 2014/2 számában.
Török Ádám
