A Kozma Zsuzsanna által tervezett dunakeszi családi ház képei láttán a népi építészet forma- és arányrendszere jut elsőre az ember eszébe. Az illeszkedésnek az a minimuma, amit a családi házak és a kis léptékű középületek többségének teljesítenie kellene itt a Kárpát-medencében, 2020-ban. A helyzet azonban, sajnálatosan nem ez, ezt az épületet a kellemes, de ritka kivételek közé kell sorolnunk. Az új népi építészet – a jogszabályi környezet kedvező változásai ellenére – csak nem akar megszületni! Népi alatt itt természetesen nem parasztit értek, hanem sokkal inkább a kívánatos, korszerű, vidéki átlag építészetet.
Kár lenne tagadni, hogy számos dolog ennek ellenében dolgozik. Az elmúlt ötven évben többet változott az emberek életmódja, lakóházukkal szemben támasztott elvárásaik, illetve az e területet meghatározó építési gyakorlat, mint az azt megelőző ötszáz évben. Ezek a változások természetesen kihatnak a ma épülő családi házak alaprajzára, homlokzati arányrendszerére és anyaghasználatára. Érdemes e kihívásokat pár mondatban összefoglalni.
Az új népi építészetnek elsőként a háromosztatú alaprajz továbbgondolásával kell(ene) megbirkóznia. A lakóépületek belső funkciói olyan mértékben gyarapodtak és differenciálódtak, hogy azok a korábbi három helyiségbe (tiszta szoba, pitvar-konyha, kamra) nem tuszkolhatók bele, legtöbbször a tetőtér beépítésének áldásos hatása ellenére sem.
Ráadásul a mai családi házak méretei is minden irányban meghaladják a klasszikus Kárpát-medencei háromosztatú lakóházak méreteit. Nagyobb belmagasság és traktusszélesség jellemzi őket. A korábbi architektúra felnagyításával a főhomlokzati arányrendszer megtartható.
A tornác átmeneti terének árnyékoló, közlekedő, (éppencsak) leülő funkciója mára eltűnni látszik. Helyét az inkább négyzetes alaprajzú, társasági együttlétre alkalmas fedett teraszok veszik át, a legváltozatosabb belső térkapcsolattal (konyha, étkező, vagy nappali).
Döntő változás a homlokzati nyílások számának és méretének jelentős növekedése. Ez a korábban teljesen zárt északi homlokzatra is igaz, ahol manapság gyakran a bejárat is helyet kap. Ez korábban elképzelhetetlen volt, már csak a mára szintén eltűnni látszó – oldalhatáros beépítés miatt. Helyette mindinkább szabadonálló telepítéssel valósulnak meg a mai családi házak…
Kozma Zsuzsanna dunakeszi háza a fent felsorolt „megoldandó problémák” többségét megjeleníti, sőt néhány további nehezítést is önként vállal…
A teljes cikk az Országépítő folyóirat legutóbbi, 2020/2-es számában olvasható, a tervezővel készített interjúval kiegészülve. A lapok beszerezhetők ITT.
