Tíz évvel ezelőtt, 2016. június 28-án hunyt el Csete György Kossuth-díjas építész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Az építész a köré szerveződő Pécs Csoport vezetőjeként Bartók Béla és Kós Károly példáját követve a korszerű magyar regionalista-organikus építészet megteremtésének megkerülhetetlen alakja, állandó alkotótársaival, Dulánszky Jenővel és Csete Ildikóval. A magyar szerves építészet mesterének munkásságáról egy-egy emblematikus épületének bemutatásával emlékezünk meg.
Az 1970-es években a Pécsi Ifjúsági Irodában több kör alaprajzú, faszerkezetes épületet terveztek, ilyen például Oltai Péter Pécs-Balokányligeti Ifjúsági háza, Kistelegdi István siklósi, illetve harkányi ravatalozója. Utóbbi nem valósult meg, ám alapelrendezését hordozó teherhordó konstrukciója később Halásztelken kelt életre. Halásztelek a Csepel szigeten, Tököl közelében található, itt épült fel Csete tervei alapján az Árpádházi Szent Erzsébetnek szentelt katolikus templom.
Csete a templomépítészetben az ókor óta használatos térelemet, a kupolát idézi meg, szokatlan módon a terep szintjére fektetve. Nincs külön gyülekezeti tér és szentély, a mindenség egy osztatlan, szabályos félgömb alakú tér képében borul a gyülekezet és pásztorai fölé. A legfelső, szabadon maradó nyílást acélváz keretbe foglalt üveg felülvilágító zárja. Utat enged a fénynek, kijelöli a kupola tengelyét, létrehozza a fény-tengelyt, a transzcendens kötődést lélek és test, Isten és ember között. A beáradó napsugár, mint mobil fényforrás, fényárnyék-játékot indukálva dinamizálja a végtelen nyugalmat árasztó belső teret.
Megjelenik a Csete munkásságát mindvégig jellemző sajátosság: az épület szerkezeteinek egyetlen elembe sűrítése. Az elkülönülő tartószerkezetek, falak, födémek, tető helyett, a külső és belső tér közé egyetlen hártya feszül, melynek két oldala nem más, mint az épület homlokzata, illetve belső terének látványa. Mindebből következik, hogy nincs érzékelhető határ az épület külső és belső formavilága között. A felületen átüt a konstrukció, és dimenziójában, ritmusában ehhez igazodva jelenik meg a díszítés. Ez a sajátos szerkezet a külső és belső tereknek is teljes értékű határolója. Az alapforma végtelenül egyszerű, a megoldás mégsem válik sematikussá. A szerkezet érzékelhető dinamizmusa, a hozzá hangolt felületi struktúra, a részletek gazdagsága bontja emberi léptékűvé. Ebből következik, hogy Csete épületeinél a hagyományos értelemben vett belsőépítészet az építészeti kialakítás része. A berendezést mindig maga tervezte meg. Ahogy munkái túlnyomó többségében, itt is felesége és alkotótársa, Csete Ildikó kézzel festett textiljei teszik teljessé a belső téri installációt.
Csete itt alkalmaz először teljes egészében fa szerkezetet, bizonyítva építészi képességének és állandó tervezőtársa, az építész-statikus Dulánszky Jenő bravúros konstrukcióalkotásának remek együttesét. A kupola felületbe simuló váza ragasztott fatartóként kialakított körszeletek sorából áll, megdöntve és egy félgömb függőleges tengelye körül elforgatva. Legfelső pontjukkal egy kör alakú nyíláshoz, opeionhoz illeszkednek. Metszéspontjaikban úgy harapnak egymásba, hogy alsó és felső síkjuk egy-egy homogén gömbfelülethez simul. A metszéspontokban összekapaszkodó fatartók így egy önmagában stabil térbeli rácsszerkezetet alkotnak, amely képes a rá nehezedő terhek viselésére. Előképek hiányában a szerkezet erőjátékának megállapítása, a fatartók méretezése, beemelésük és összeillesztésük technológiájának kidolgozása Dulánszky Jenő találmányértékű munkája volt.
A fatartók üzemben előregyártva készültek az összeillesztésükhöz szükséges rovásokkal együtt. Helyüket és formájukat a gyártmánytervek tartalmazták, melyek elkészítése abban az időben, számítástechnikai eszközök hiányában, Csete munkatársaitól (Berendi Péter) páratlan térlátást és magabiztosságot igényelt. A tartókat ideiglenes alátámasztás után kézi szerszámokkal feszítették össze úgy, hogy a találkozási pontjaikban kiképzett rovásoknál egymásba süllyedjenek. Az összefeszítést Dulánszky vezényelte, aki Csetével és a templom későbbi plébánosával együtt maga is részt vett a munkában. A szerkezet végül hibátlanul összeállt, rendeltetését mai is maradéktalanul ellátja.
A szöveg és a fotók az Országépítő folyóirat 2013/1 számából (Deák László – Jankovics Tibor: Csete György 75 éves), illetve a Csete Alapítvány archívumából származnak.
Árpád-házi Szent Erzsébet-templom
Helyszín: Halásztelek
Vezető tervező: Csete György
Statikus: Dulánszky Jenő
Templom zászlók: Csete Ildikó
Építés: 1979-1982
Szerző: Harmath-Gyetvai Enikő
