Az épületek újjászületése mellett a kiállítás is megújul, a földszinten Gábor Áron zsenialitása és az ágyúöntés lesz a téma, mindkettő új megközelítésben. A felújítás várhatóan októberben fejeződik be.
Kevesen tudják, hogy a múzeum első terveit annak idején nem is Kós Károly, hanem dr. Hültl Dezső készítette. Mivel ebben az időszakban a művészeti közeg a saját, egyedi nemzeti stílusunk megteremtésének lázában égett, maga az építész sem volt elégedett saját, neobarokk stílusú munkájával. Mivel ismerte Kós törekvéseit egy új székely-magyar építészeti stílus létrehozására, őt kérte fel egy új tervváltozat elkészítésére. Ugyanis Kós az angol és a finn új építészeti stílusból inspirálódva egy új székely architektúra megteremtését tűzte ki célul, amely elképzelései szerint egy új magyar nemzeti stílus kiindulópontja is lehetett volna.
Az épület közadakozásból épült, de azután évtizedek lassú munkája során fejlődött jelenlegi formájára. Az északnyugati szárny az 1970-80-as években készült. Ahogy ez a századfordulós alkotásoknál lenni szokott, az épülethez részletes belsőépítészeti rajzok, illetve tervek készültek a kapuról, ajtópántokról, korlátokról és a bútorzatról. Ezek az évek, évtizedek során lassan-lassan készültek el. A lépcsőt kísérő kovácsoltvas korlát például 2008-ban, az új faragott fakapu az utóbbi években került csak be, de mind pontosan az eredeti terveknek megfelelően.
A mostani felújítás elsősorban az épületen belüli vezetékeket és a fűtést érinti, új elemként tűzvédelmi eszközök kerültek be, néhány új, a régi cementlapok színvilágát és mintázatát továbbvivő burkolat, egy jobb lift, a pince nedvesedésének csökkentésére tett műszaki megoldások. Ezeken felül csak belső átrendeződések következtek be. Sokkal több kiállítótér lesz az épületben, és több bemutatható raktár is. Az irodák viszont elköltöznek a telken található múzeumőri lakásokból is, ahol külön múzeumpedagógiai tereket alakítanak ki a gyermekfoglalkozások számára.
Új elem még a családosok nagy örömére a fenti játszótér, melyet az Ilona Malom Műhely elemeivel tettek egyedivé. Ezek ihletadója Sepsiszentgyörgy védőszentje, a sárkány.
A felújított múzeum a múzeumkert megnyitásával is szeretne nyitni a látogatók felé: közel tízezer növénnyel a fáktól a talajtakaró szintig. Bár még nem látványos, hiszen épp csak beültették a növényeket, de egy év múlva már virágok ezrei között pompázik majd a Székely Nemzeti Múzeum. A kerttervezés Dr. Herczeg Ágnes tájépítész munkája. A felújítás vázlattervét egykor Zakariás Attila, sepsiszentgyörgyi építész, a kiviteli terveket a Planshow építésziroda készítette.
A Székely Nemzeti Múzeum lényege, hogy teret ad a műtárgyaknak. Mivel Kós maga is szívén viselte a székely nép sorsát, építészként a konkrét építészeti gesztusok továbbhagyományozását, illetve élő megőrzését, így az ő épülete maga is egy megőrzendő műtárgy lett, az értékes gyűjtemény része.
Én, ismerve a kortárs hazai és erdélyi organikus, szerves építészeti alkotásokat, azt gondolom, ezt az új magyar nemzeti építészeti irányvonalat Kósnak sikerült megvalósítania. Ma is nagyon sok magyar építész inspirálódik az ő formavilágából, amelynek egyfajta összefoglalója a Székely Nemzeti Múzeum épülete. Gesztusai az egész magyarlakta vidéken visszhangoznak.
Az Arts and Craft által ihletett, századfordulós építészet remekművei olyanok, mint egy nagy lélegzet. Egységes alkotások: az arányos tömegeken, tágas tereken belül, lépten-nyomon ismétlődő elemek kísérik az embert. Élvezetes volt üresen bejárni a tereket, amelyek a kiállítási funkcióból adódóan mindig telve voltak és lesznek is. A visszatérő motívumok: a kapupántokon szökkenő szarvasok és a főkapu kilincsének egyszerűbb változata kísérték épületbejárásunkat. A kertben már újak – illeszkedve az eredeti motívum- és formavilághoz – a kő lábazat közé fogott fa lámpaoszlopok, a fém fedeles szemetesek, a kékre festett masszív fa padok. Mind arra emlékeztetnek, hogy így is lehet építeni, nem mindig a kontrasztot, a feltűnőt, a különbözőt hajszolva, hanem gyökeret eresztve a mélyben, a hagyományban, a meglévő kincseinkben. Azokat kicsit másképp, kicsit modernebben folytatni. Számomra ez a szerves építészet. És a Székely Nemzeti Múzeum ennek az építészeti hozzáállásnak a remekműve, amely türelmesen, hosszú évtizedek alatt szervesen fejlődik, bontakozik ki. Nem kapkodó lihegés, erőltetett zihálás vagy suttogó ordibálás: egy nagy, lassú, szép ívű lélegzet.
A felújításról további információ és képek a tervezőiroda honlapján találhatók.
Továbbá: beszélgetés a felújításról a Múzeumok Éjszakáján a Sepsirádió TV Facebook-oldalán.
Linkek:
https://planshow.ro/project/szekely-nemzeti-muzeum-rehabilitacioja-sepsiszentgyorgy/
https://www.facebook.com/sepsiradio/videos/282532680943073
Szöveg: Boór Bernadett
Fotó: Boór Bernadett, Farkas Endre
