Nincs itt semmi látnivaló… Egy észak-olasz kisvárosban újra kellett építeni egy házat. Apró telek, két-három szint, kilátással a tóra. Az épület kontúrjai nem változ(hat)tak, de született egy szellemes alaprajz. A hagyománykövető, de mégis a mai homlokzatokon vidám, piros zsalugáterek, szoborszerűen tekeredő csatornák és környezetbarát szalmabála szerkezet teszi egyedivé. A végeredményre könnyű lenne rámondani, hogy magától értetődő, de valójában egyáltalán nem az. Éppen ezért érdekes.
A Maggiore-tó partján fekvő történelmi kisvárosban, Lavenoban áll egy fából, szalmából és újrahasznosított anyagokból épült kis ház. A helyi építési előírások miatt a háznak – minimális eltéréssel – a korábban itt állt és rossz állapota miatt lebontott épület körvonalait kellett követnie. Az új épület az azonosságok ellenére azonban számos egyedi megoldást rejt.
Az alapokat helyben gyűjtött kövekkel töltött fém gabion ketrecekből készítették a környezetterhelés csökkentését tartva szem előtt. A tartósszerkezet piemonti vörösfenyőből van, ami a ház mélyen gyökerező kapcsolatát mutatja a régió természeti erőforrásaival, és egyszerre biztosítja az esztétikai szépséget és a fenntarthatóságot. A körítő falakat szalmabálákkal töltötték ki és mészhabarccsal vakolták, a faszerkezetet kívülről szabadon hagyva. A szalma fenntartható és energiatakarékos anyag, amely kiváló hőszigetelést biztosít, így a ház nyáron hűvös, télen pedig meleg marad. A mészhabarcs vakolat időtlen megjelenést kölcsönöz az épületnek, és megerősíti a környezetbarát jelleg iránti elkötelezettséget. A vörösfenyőből és szalmából álló szerkezet adja a ház olasz nevét: Casa de Legno e Paglia, azaz a fa és szalma háza.
A ház alaprajzilag két részre tagolódik: az árnyékos, szomszéd felé néző, háromszintes részen van az előtér, lépcső, fürdőszobá és egy kis padlás. A naposabb, panorámás oldal kétszintes, itt található a két lakószoba, az erkély és a napelemek. A szintekkel való játék a homlokzatokra is átíródik, nem csak a nyílászárók rendje által, hanem a látszó fa tartószerkezet miatt is.
A körforgásos gazdaság elveinek jegyében a studio Albori számos újrafelhasznált anyagot és szerkezetet épített be a projektbe. A külső és belső ablakok és ajtók, a tetőcserepek, kapuk, rácsok és a kertben található kőburkolat mind tudatosan az elbontott épületből lett megmentve, más bontásokból vagy a helyi roncstelepekről származik. Ez az újrahasznosítás iránti elkötelezettség nemcsak a projekt fenntarthatóságát növeli, hanem történelmi beágyazottságot is kölcsönöz neki.
Az 1993-ban Emanuele Almagioni, Giacomo Borella és Francesca Riva által Milánóban alapított studio Albori építész iroda különös figyelmet fordít az energiatudatosságra és a környezetvédelemre, ezek mindennapi életre gyakorolt hatásaira. Egyszerre működnek építészeti irodaként és építőműhelyként, a harminc év alatt számtalan munkatárs, gyakornok fordult meg náluk. Részt vettek nemzetközi kiállításokon és konferenciákon (Biennále di Venezia, 2008; Bienal panamericana de Quito, Ecuador 2012; Chicago Architecture Biennale, USA 2015; XXI Triennale di Milano, 2016).
Forrás: www.albori.it, https://www.designboom.com/architecture/studio-albori-casa-legno-paglia-laveno-italy-10-27-2023/
Építés éve: 2022
Fotók: Luca Bosco (https://lucabosco.it), studio Albori
