Somogyország mindig is varázslatos tája volt hazánknak. Zöldellő dombjainak-völgyeinek véget nem érő ritmusa Erdélyre emlékeztet. Titokzatossága, különös kisugárzása nem lehet véletlen: talán Koppány és törzsének emléke hatja át most is a lankákat. Nem csoda, hogy sokan beleszerelmesednek. Somogy vonzza a különlegességeket: betyárok lakóhelye volt a somogyi rengeteg, ma pedig számos alternatív életet élő, önfenntartó közösségnek ad otthont. Füzes András és családja is egy állattartó család hatására szeretett bele ebbe a vidékbe. 17 éve, hogy megismerkedtek Attila bácsival és feleségével. Attila nagyvonalú, jó kedélyű, szóval és vendégszeretetével nem fukarkodó helyi értelmiségi: tanár és gazdálkodó, emellett állattartó gazda.
Ha azt halljuk: „az építész saját háza”, megjelenik előttünk egy rendkívüli, extravagáns alkotás, divatos, modern anyagokkal és arányokkal… Mi más lehet: új, egyedi és megismételhetetlen. Az organikus építész viszont gyakran inkább hagyományőrző. A várdai ház szerény méretekkel rendelkezik, és nem tűnik ki környezetéből, hacsak nem szépen felújított állapota miatt. Tehát semmi „renden kívüli” – éppen, hogy nagyon „rendben” van. Abban a rendben, amit a falu építészet tekintetében követ. Az építész háza is illeszkedik, igazodik, egy akar lenni a közösségben, de mégis egyedi vonásokkal rendelkezik. Az utcai homlokzat lehetne a család cégére. A vakolatdíszek jelentést hordoznak; Zsuzsannának, a ház úrnőjének jelképeként egy liliom és a családnak nevet adó fűz. Utóbbit a házaspár Szent Filoména pálmaágaként is értelmezi, aki fontos szent számukra. Az ablakok alá a holdfázisokra emlékeztető, gyakori népi vakolatdíszek kerültek.
A ház alapterülete szerény, egy négygyermekes család esetén a „fenntartható visszafejlődés” szembetűnő szelídségét idézi. A háromosztatú hosszúház egyetlen, folyosó nélküli traktus volt: külön nyíltak a helyiségek az eresz alól. Azt mondják, az öreg házat megszokni kell, nem túlzottan átépíteni.
Szöveg: Boór Bernadett
Fotó: Bognár Benedek (Baumit) és Füzes András
A teljes szöveg az Országépítő folyóirat 2022/1-es számában olvasható. A lap beszerezhető ITT.
