Budakalász az elmúlt 20-30 évben kedvelt célpontja lett a nagyvárosi létből kiszakadni vágyó családoknak. Lakossága mára megduplázódott, ennek folyományaként a településen régóta megoldatlan volt az iskolakérdés: a növekvő létszámú gyermekeket a meglévő két általános iskola már nem tudta befogadni. A 90-es évek elején zajló oktatásfejlesztés során mindkét intézményben komoly tanteremszám-növekedés volt, mostanra azonban ezek az épületek beékelődtek a lakóterületek közé, a további bővítést tehát csak egy új iskola építésével lehetett megoldani. A folyamatnak főépítészként is tanúja és tevékeny előmozdítója volt Turi Attila építész. Bár a főépítészi szerepkörről, annak hatósugaráról (jogi, szakmaetikai és kulturális szempontjait is mérlegelve) ma nincs egyetértés a szakmában, Turi Attila fontosnak tartja a cselekvő iránymutatást. Ennek példája a Patakpart Általános Iskola, amely egyúttal egy főépítészi életmű méltó lezárása is…
Szöveg: Patai Boglárka Fotó: Dénes György
A cikk teljes szövege az Országépítő folyóirat 2022/1-es számában olvasható. A lap beszerezhető ITT.
Az alábbiakban, az újságban megjelent cikk kiegészítéseként interjút olvashatnak Kovács Kristóf Áronnal, a budakalászi Patakpart Általános Iskola igazgatójával
A szerves építészet lényege, hogy nem „kulisszákat” tervezünk, hanem olyan épületeket, amelyek a használat során megtelnek élettel. Ennek egyik legfrissebb példája a Turi Attila Kossuth-díjas építész által Budakalászra tervezett Patakpart Általános Iskola. 2021 szeptemberéig két iskola működött Budakalászon a Kalász Suli és a Szentistvántelepi Általános Iskola. Az új iskola egyik érdekessége, hogy nem az előző kettő tagiskolájaként jött létre, hanem egy önálló intézményként alapították. Interjú Kovács Kristóf Áronnal az iskola intézményvezetőjével.
A Szentistvántelepi Általános Iskola intézményvezetője volt, amikor felkérték az új iskola indításának előkészítésére. Mikor és hogyan kapcsolódott be az iskolaépítés történetébe?
Tíz évig voltam a Szentistvántelepi Általános Iskola igazgatója, a mandátumom 2020 júliusáig tartott. Az új iskola építésének idejére áthelyeztek a Váci Tankerületi Központ állományába és fejlesztési ügyintézőként az volt a feladatom, hogy az építkezésen képviseljem a majdani üzemeltetői szempontokat.
Milyen tapasztalattal kezdett ehhez a munkához?
A szentistvántelepi igazgatóságom alatt szükségessé vált az iskola bővítése, amire keret is volt. Egy nehéz, de érdekes időszak volt az építés időszaka, hiszen egy olyan területen kellett helytállnom, ami nem egy pedagógiai vezető kompetenciájába tartozik, hanem egy külön szakma. A szűkös épület mindennapi használata során felmerülő problémák nálam jelentkeztek, így szerencsés volt, hogy már a tervezés során is érvényesíteni az üzemeltetői szempontokat.
Az új iskola építése során is tudtam kamatoztatni pedagógiai ismereteimet. Sok évvel ezelőtt szerencsém volt részt venni egy tanárcsere programban. Az Egyesült Államokba, pontosabban Ohióba utaztunk, ahol az óvodától kezdve az egyetemig, mindenféle oktatási intézményt megnézhettünk. Az egyik általános iskolában volt egy nagy alapterületű tér, amelyben csak könyvespolcokkal voltak elválasztva egymástól az osztályok. Számomra meglepő volt, hogy miért nem zavarják egymást. Mint kiderült ez az elrendezés az alkalmazkodóképesség fejlesztését szolgálta, az összenyitott „tantermek” megtanítják a tanulókat arra, hogy tekintettel kell lenniük egymásra. Ezzel szemben mi itthon azt tapasztaljuk, hogy egy-egy pedagógusnak többször kell csitítania az osztályát például az ebédlőbe menet, hogy ne zavarják más osztályok tanóráját.
A variálhatóság nagyon nagy lehetőséget ad a pedagógusoknak a korszerűnek tartott pedagógiai módszertani elvek gyakorlására is. Éppen ezért, amikor lehetőségem volt egy ilyen teret kialakítani, akkor a legnagyobb alapterületű termet átkereszteltük kreatív teremnek. Ide akár két osztály is befér, a tér pedig paravánokkal szekcionálható. Az egyik felén babzsákokra ülhetnek a gyerekek, megvitathatnak dolgokat, míg a másik felében egy interaktív tábla van, ami prezentálásra alkalmas. Körülöttünk felgyorsult a világ. Ma már olyan szakmákban tevékenykedik az emberek jelentős hányada, amik 20-30 évvel ezelőtt még nem is léteztek. Ezért kiemelten fontos, hogy olyan gyerekeket neveljünk, akik ezekben a helyzetekben, a jövő munkahelyein megállják a helyüket. Olyan felnőtté kell váljanak, akik együttműködőek, rugalmasak. Nagyon fontosak a szociális és érzelmi kompetenciák. Ha ő jól tud kapcsolatot teremteni, ezt a családjában is kamatoztatja. Ezek nélkül nem lesz sikeres és boldog felnőtt.
Mit jelent az, hogy ezt az iskolát önálló intézményként alapították? Hogyan indul egy új iskola?
Én korábban csak olyat tapasztaltam, hogyha elkészül egy új iskolaépület, akkor oda egy már működő intézmény költözik át. Egy nevelőtestületként és tanulóközösségként is évek óta létező csapat. Mi más utat jártunk, hiszen egy teljesen új testületet hoztunk létre. Hozzánk nagyon sokféle múlttal, tapasztalattal, szokásokkal érkeztek a pedagógusok, akikkel együtt véglegesítettük az új pedagógiai programunkat is. A koncepció az volt, hogy felmenő rendszerben indítjuk az iskolát, de luxus lett volna ezt az első évfolyammal kezdeni, mert akkor csak két osztályunk van az első évben, a következőben négy és így tovább. Jelenleg Budakalászon két túlzsúfolt iskola működik, amelyeknek ilyen koncepció mellett a túlzsúfoltságból eredő gondjai nyolc éven belül jelentősen nem csökkennének, emellett állna egy működő, de szinte üres kongó iskola. Ezért az előző évben intéztünk egy felhívást a budakalászi szülők felé, hogy aki szeretné a 2021-22-es tanévre a gyerekét Patakpart Iskolába beíratni, az megteheti. Igazából egyetlen kikötésünk volt, hogy nyolcadik osztályt nem indítunk, mert a továbbtanulás évére nem bolygatunk összeszokott osztályokat. Adminisztratív módon a beiratkozás a két meglévő iskolában folyt, mivel ekkor még jogilag nem léteztünk, az iskolát csak augusztus 1-jével alapította az oktatási miniszter. A két első osztály egy újonnan összeállt elsős közösség, ahogy minden iskolában. Az iskola indulásának érdekessége, hogy a mostani második évfolyamunkon már két eddig is meglévő osztályközösség van. Ez azért alakulhatott ilyen szerencsésen, mert az épület átadása csúszott. Már két évvel ezelőtt úgy hirdettük meg a beiratkozást a két másik iskolában a Kalász Suliban és a Szentistvántelepi iskolában is, hogy a szülőknek lehetőségük nyílt nyilatkozni arról, hogy majd az épület elkészülte után, a második tanévre áthozzák gyereküket a Patakpartba. Harmadik évfolyamon a kis számú jelentkezés miatt nem indítottunk osztályt. A negyedik és hatodik évfolyam egy-egy osztállyal indult. Ötödik évfolyamon viszont már két osztályt is tudtunk indítani.
Az agglomerációs települések legnagyobb problémája az, hogy infrastruktúrájában nem tudják utolérni magukat. Hogy érzi Budakalászon e tekintetben történt előrelépés?
Tizenegy évvel ezelőtt még mind a két meglévő iskola klasszikus 16 osztályos általános iskola volt, évfolyamonként két osztállyal. Az azóta eltelt időszakban a tanulói létszám nagyon intenzíven emelkedni kezdett és mindkét iskola eljutott oda, hogy majdnem minden évfolyamon 3-3 osztálya van. A Patakpart Iskola létrejöttének egyik célja, hogy a két másik iskola túlzsúfoltsága enyhüljön. Ez talán a 2022/2023-as tanévtől lesz valamelyest érezhető. Ha az önkormányzat határozott célkitűzése, a település lakosságnövekedésének megállítása megvalósul, akkor talán 3-4 év múlva már jelentősebb lesz az előrelépés.
Miben tudnak újat vagy mást nyújtani, mint az előbb említett iskolák? Nem lesznek konkurenciái egymásnak?
Egy új épület azzal, hogy új és gyönyörű nyilvánvalóan nagy vonzerőt jelent. Intézményvezetőként az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy ne fogjam ki a két másik iskola vitorlájából a szelet. A kollégákkal odafigyeltünk, hogy olyan specializációt ne hirdessünk meg, ami a másik két iskola palettáján szerepel. A Kalász Suli nemzetiségi nyelvoktató iskola, a Szentistvántelepi iskolában pedig emelt szintű nyelvoktatás folyik. Ezeken a területeken nem akarunk versenyezni. Az iskolánk környezetének természeti adottságaira építve adta magát a lehetőség, hogy a természettudományokra fektessünk nagyobb hangsúlyt. Emellett – újonnan felszerelt informatikai termünknek köszönhetően – az informatika oktatásra is lehet nagyobb hangsúlyt tudunk fektetni. Az épület az olvasótermet leszámítva akadálymentes, ami lehetőséget ad, hogy olyan gyerekeket is integráljunk, akik mozgásukban akadályozottak. A három részre osztható tornacsarnokunk pedig egy olyan lehetőség, amit a másik két iskola is hasznosíthat.
A Turi Attila által tervezett épületeknél kiemelt szempont, hogy a tornatermet, az étkezőt lehessen külső igények szerint, kvázi közösségi térként használni. Mit gondol erről?
Egyrészről úgy gondolom ez gazdasági érdek is. A teremkiadásokból származó bevételekkel hozzá lehet járulni a fenntartási költségek finanszírozásához. Emellett jó érzés nap, mint nap látni, hazamenet a nap végén, hogy a parkolóban megjelentek a bicikliző, rollerező gyerekek a szüleikkel együtt. Amióta megnyílt az iskola a környéken lakó szülők közül többen is jelentkeztek, hogy szeretnék a tornatermet kibérelni. Fontos funkciója lehet az épületnek, hogy nem csak iskolaként működünk, hanem az iskolához kapcsolódó szülői közösségek vagy a környékbeli lakók számára akár rendezvénytérként is. Azt gondolom, hogy egy közösséggel jobban lehet a pedagógiai célokat elérni, ha kialakul egy családias légkör, azzal nagyon sok mindent be lehet hozni az iskolába. Attila a nagy közösségi terek mellett több helyre kis zugokat is tervezett. Először azt gondoltuk, hogy ezek kevéssé hasznosítható területek és csak növényeket fogunk tudni oda helyezni. Ám meglepve tapasztaltuk, hogy nem tehetjük, mert ez a gyerekek kedvenc helyei, ahova beülnek, bekuckóznak. Ezáltal viszonyulásuk az iskolához nem csak a tanórákon zajló ismeretátadáson keresztül alakul ki, hanem a szünetek közösségi életében is.
