Köllő Miklós hitvallása szerint az építészet közösségi tevékenység, s az építész ma valójában közösségépítő és nevelő is. A megkopott közösségi értékek idején kollégáival tudatosan hoznak létre olyan közösségi tereket, melyek alkalmasak arra, hogy az emberek szóba álljanak egymással. Mert az épített környezet hat a közösségre és fordítva is.
A Larix Stúdió építésze hagyományos és modern ötvözetével tudatosan értékmegőrzésre törekszik, messzemenően tiszteletben tartva az erdőirtásoktól és a hagyományos székely háztípusoktól merőben eltérő beépítésektől veszélyeztetett székelyföldi kultúrtájat. Úgy véli, erdélyi értelmiséginek ma erkölcsi csőd új lakóházat építeni, amikor annyi régi épületet lehetne újragondolni a mának, átmentve azok történeti és esztétikai értékét, eszmeiségét. Küldetésének érzi, hogy azon munkálkodjon: szűnjön meg az építészek és nemépítészek közötti kulturális szakadék, és Székelyföldön egy értékes, tájba és településképbe illeszkedő sajátos, markáns és modern ökoregionális építészet alakuljon ki.
A gyergyóditrói patakpart téralakítása egymásra épülő szerves lépésekben valósult meg. A fókusz a patak vizén és partján van, egy elvesztett terület visszanyerésén. A tervezőcsapat a felbomlott szerkezetű Gyergyóditróban egy struktúráját vesztett teret próbált helyrehozni, a szétesett térben egyéni tereket elhelyezni. A pihenőhelyeken érvényesül az én házam az én váram elve, ugyanakkor úgy vannak elhelyezve, hogy az üldögélők szembenézzenek egymással, szóba állásra késztesse őket. A patakon képzett kis gát a székelyek szerint a víz sokarcúságát mutatja meg. A lépcsőkön át a csorgóhoz érkezik le az ember. A lejáró úgy van kiképezve, hogy ne lehessen rohanni, hogy megálljon az ember megnézni, ami elé tárul. A lelátó agoraként szabadtéri rendezvényeknek adhat helyet.
A gyergyóditrói Szent Imre-kápolna csengettyűje az eredeti funkciót eredeti környezetben adja vissza. Az önmagát merevítő szerkezeten átjátszik a táj. Az udvar formája az útszéli kereszteket gondolja tovább, azok formáját idézi meg. Az udvarra a haranglábon keresztül, a csengettyű alatt lehet belépni. Az egykori pici házikó helyére épített Szent Imre kápolna csűrt formáz, deszkaburkolatú udvari homlokzattal. A belépő tartóoszlopa egy ditrói útszéli feszületet jelenít meg, mely a régi kápolnaiskola épületének tragikus sorsára emlékeztet. A tetőzet a hagyományos székely építészeti megoldásokat örökíti meg, a tájra jellemző fenyőfa-anyaggal együtt. A régi falak tégláit beépítették a 250 ülőhellyel rendelkező új épületbe.
A Larix Stúdió és megrendelői 2016-ban Romániában az Arhitectura.6 kortárs építészeti biennále különdíját kapták. Nem egy konkrét tervért, hanem általános tevékenységükért kapták az elismerést, azért a szemléletért, ahogyan a környezetbe beavatkoznak, ahogyan életet generálnak a térben. „A Larix Stúdió csapatának – és megrendelőiknek, akikkel ily módon dolgozhattak – egy olyan szakmai tevékenységért, amely tudatosan és koherensen a helyi értékek fennmaradásáért tesz, és amelyben a gesztusok finom eleganciáját mindig a sérülékeny épített örökségre való figyelés kíséri, nyilvánvalóvá téve hogy ennek elherdálása számukra megengedhetetlen.” – áll az indoklásban.