Az egykori bőrgyár épületének, Bicske egyik ipari és építészeti örökségének megmentése egy Kulturális Központ létrehozásával valósult meg. A komplex felújítást az A3 Építész Kft. tervezte.
A helyiek által csak „Sefcsik-bőrgyárként” ismert ipari épület a legutóbbi kutatások szerint részben a Lajtha család tulajdonában állt a második világháborút megelőző időszakban. A bőrgyár első tulajdonosa Lajtha Pál volt, annak a Lajtha Lászlónak édesapja, aki a XX. század első felének legjelentősebb magyar zeneszerzője, néprajzkutatója és zenepedagógusa volt, Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett. Lajtha László komolyzenei és népzenei hagyatéka méltó módon került megőrzésre a Hagyományok Házában azonban a nagyközönség által közvetlenül megélhető, tapintható és hallgatható módon ritkán került bemutatásra Budapesten kívül. Eddig.
A projekt fő célja egy olyan kulturális központ létrehozása volt, amely értő módon kapcsolja össze Lajtha László népzenei hagyatékát, az ahhoz erősen kötődő táncház mozgalmat, valamint a lokális épített Lajtha-örökség. A megtartott gyárépületben kapott helyet a fogadótér, a Lajtha-hagyaték bemutatását szolgáló kiállítótér, egy előadóterem, egy emeleti stúdió, illetve a kiszolgáló funkciók. Az épülethez egy nyitott tánccsűr is kapcsolódik, amely lehetőséget ad kültéri rendezvények tartására. A rendezvényház szoros összeköttetésben van a mellette kialakított sétáló utcával és belső parkolóval.
Az épület ünnepélyes átadására 2024. március 16-án került sor, ahol Csák János kulturális és innovációs miniszter mondott beszédet. Amikor ilyen felkérést kap – mondta el a miniszter –, mindig hagyja, hogy átjárja őt a leendő esemény szelleme. Most a tavaly hetven éve elhunyt Lajtha László küzdelmes életéről elmélkedett, és ennek kapcsán további magyar óriások jutottak eszébe. 2023-ra visszatekintve Petőfi Sándor, aztán Madách Imre(merthogy 2023 Madách-év is volt). Kölcsey Ferenc kétszáz éve fejezte be a Himnuszt, Móricz Zsigmond 145 éve, Kőrösi Csoma Sándor pedig 245 éve született. És idén lesz ötvenéves a Rubik-kocka.
Jövőre is hasonló szellemi nagyságokra emlékezhetünk: 2025-ben lesz Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulója, és a Tudományos Akadémia megalapításának kétszázadik évfordulóját is akkor ünnepeljük majd. Elfogta a szédülés, hogy micsoda óriások vállán állunk. Ezért is ünneplendő, hogy a bicskei lokálpatrióták elhatározták és megvalósították az egykori bőrgyár épületeinek felújítását, emelte ki a miniszter.
Dicséretes, hogy ennek a központnak megálmodói végiggondolták, hogy milyen szellemiség lenne Lajtha László kedvére. Az intézmény az irodalom, a népzene, a könnyűzene művelőinek egyaránt helyet biztosít majd, hozzájárulva a haza művelődéséhez, ami nem más, mint a kötődéseink kötege, tehát maga az identitásunk. A kultúra nemcsak az, amit egy-egy nemzedék feltalál, hanem a történelmen átívelő nemzeti örökségünk. Olyasvalami tehát, amit önmagunkban felismerünk, amivel minden magyar azonosulhat: az életmódunk, az észjárásunk, amit átadhatunk a gyerekeinknek.
Csák János ezután felidézte Babits Mihály örök érvényű gondolatát: a kultúra nem más, mint szellemi jelenség, amely lelki úton öröklődik. Ezért is fontos, hogy megbecsüljük az elődeinket, akik a magyar kultúrát megalapozták. Az állam feladata ezen a téren az, hogy segítse megteremteni a szellemi csúcsteljesítményeinket, és lehetővé tegye, hogy az egész világon bemutathassuk őket. Kultúrájában magabiztos nemzedéket kell magunk után hagynunk.
Szöveg forrása: kultúra.hu
Fotó:
