A jó fekvésű, déli irányba lejtő telek sokáig nem talált gazdára, mert az érdeklődők attól tartottak, hogy a csonka derékszögű háromszög alakú, a leghosszabb oldalával, átfogójával az utcához csatlakozó alakjával nem lehet rá használható elhelyezkedésű házat építeni. Ezt a problémát úgy sikerült a tervezéskor megoldani, hogy a tompaszögben megtört keskeny, hosszú épülettömeget két részre bontottuk, és a két részt egy jó tájolású tornác-terasz egységgel kötöttük össze. A felső házrész (nappali, étkező, konyha) kővel burkolt és látszó fagerendás, az alsó (hálószobák), alápincézett házrész pedig vakolt lett. Az építtetők támogatták a főhomlokzat egyedivé tételét. A Fütyű Péter grafikus rajzainak felhasználásával készült vakolatdísz egy Balaton-felvidéki mester munkája.
A házat gondos részletek ékítik (egyedi, napsugaras bejárati ajtó, kutyafejes szarufavégek, stb.), de értékét a telepítése és jó léptéke adja.
