Mesélő építészet – Biatorbágy új általános iskolája

„Nem hiszek a janicsárképzésben! A mindenkori Istennek tetsző élet az Emberi Lét tétje, és ehhez valós tudásra van szükségünk! Valós tudást kell adni a gyermekeinknek, mert az felszabadít! Hitet és Fényt ad életünknek!”

A tizennégyezer fős Biatorbágyon tavaly egy új általános iskolát adtak át, melynek híre nem maradt sajtóvisszhang nélkül: számos portálon olvashatunk róla. A vállalkozás a kisváros részéről grandiózusnak nevezhető: 16 osztályterem szaktantermekkel, művészeti szakoktatási termekkel és tornacsarnokkal, főzőkonyhás étkezővel kiegészülve, a telken kézilabda- és futópályával. Az iskola egy jegyzett műemlék, a Szily−Fáy-kastély közvetlen szomszédságában épült, megörökölvén tőle az iskola-funkciót, melynek átvétele folyamatban van.  

Egy középület születése társadalmi vállalkozás, sokszereplős folyamat, melynek zajában alig hallani az építészt, aki pedig legjobb ismerője, megálmodója. A bevezető gondolatok az iskola tervezőjének, Tamás Gábornak szavai, akivel bejártuk a nemrégiben átadott épületet. Épületismertetését szeretném itt megosztani, kiegészítve pár kapcsolódó gondolattal. Az épület tárgyszerű leírása igen vázlatos, biztatnék mindenkit a személyes megtekintésre.

Ha a fizikai világ a szellemvilág egyfajta lenyomata, akkor szükségszerű módon a ház szellemiségének éppoly összetett és erőteljes szerkezetének kell lennie, mint a tégla és habarcs fizikai valóságának az anyag és nehézkedés által meghatározott hús-vér világában. Ez utóbbit a szemünkkel látjuk, kezünkkel tapintjuk, az előbbit pedig a szimbólumokon keresztül olvassuk, és szívünkben érezzük. A szimbólumok képi elemei − ház, ágasfa, ámbitus, tó, kert − jelentése magától értetődőek, arra a helyre kalauzolják a gyermeket, ahol kezdetektől fogva otthonosan mozog, a történetek, mesék világába. Ez a gesztus a mesterek, Makovecz és Csete örökségének példás folytatása, ahol a történeti motívumkincs, az archetipikus formák sora építészeti vízióként emelkedik fölénk. A tető − mint égbolt, az aula agancsos oszlopai – az Őrzőket, az iker-fa az Iker Népét (Hunor és Magor) idézik. Maga a szimmetria is szimbóluma az emberi testnek, és a férfi és női oldal kettősségének egyaránt.

Építészet: Tamás Gábor

Szöveg: Török Ádám

Fotók: Szántó Tamás

Drónfotók: Zajti Balázs