Vannak telkek, amelyeket nem az ingatlanhirdetésekben találunk, hanem a gyerekkori emlékek hívnak életre. A ház építtetője és családja számára a hely nem egyszerűen egy település volt a sok közül: a sajkodi vakációk, a fenyők árnyéka és a tó közelsége már évtizedekkel korábban érzelmi kötődést teremtett.
Amikor elérkezett az idő, hogy saját nyaralót építsenek, nem volt kérdés, hogy Sajkodon keresnek helyet hozzá. A tervezés se a klasszikus megbízói-tervezői viszonyban zajlott: a megrendelő házaspár és a Paralel Építésziroda építésze, Tóth Márton, régi jóbarátok, ami a közös gondolkodás könnyedségét és őszinteségét már a kezdetektől meghatározta.
A telek különleges adottságai egyszerre jelentettek lehetőséget és kihívást. A terület valójában egy nagyobb telek hátsó kertjéből került leválasztásra, hangulata mégis parkszerű: gondozott, magas fenyőkkel és lombhullatókkal sűrűn beültetett. Mindez a település központjában. A tervezési program alapvetéseit a természet diktálta, hiszen az egyik fontos szempont a fák védelme volt. Az építészeti válasz a helyszín adottságaira egy közel szimmetrikus, bumeráng alaprajzú épület lett. Ez a forma nem öncélú gesztus: a ház szinte „átöleli” a meglévő fákat, minimalizálva a fakivágások szükségességét. A tervezést és a nyaraló belső hangulatát szintén alapjaiban határozta meg, hogy az épület tartószerkezetének a megrendelők a fenntarthatóság és a precizitás jegyében a CLT (Cross Laminated Timber) technológiát választották.
Az alaprajzi elrendezés a család dinamikájához idomul. A földszinten egy nagyvonalúan egybefüggő tér kialakítása volt a cél, míg az emeleten a funkcionális sűrítés dominál. Így a földszint a közösségi élet tere: egybefüggő, tágas nappali-konyha-étkező egység, kiegészítve egy külön lakosztállyal az idősebb generáció számára, biztosítva a lépcsőmentes kényelmet.
Az emeleten pedig négy hálószoba és a hozzájuk tartozó fürdők kerültek kialakításra. Az emeleti terek tervezésénél fontos szempont, hogy egyes szobák a lombkoronaszint közvetlen közelségével a „fent lakás” élményét adják, míg mások a gyereksereg befogadására optimalizált, kompakt kuckók legyenek.
Ahogy a tömeg szabályos szerkesztettségével és egyszerűségével reagál a beépíthető terület formájára, méretére és a funkcionális elvárásokra, úgy igyekszik a homlokzat is fegyelmezett maradni. A tervezés előrehaladtával minden egyes fázisában közelebb került az épület a valódi lényegéhez, míg végül csak a legfontosabb, legőszintébb megoldások maradtak meg, amihez már semmit nem kell hozzátenni vagy elvenni. A két szárny enyhe aszimmetriáját a fa keretezés oldja fel, amely az oldalanként kissé eltérő nyílásrendszert így azonos rendszerbe fogja össze. Az anyaghasználatnál két fő szempont érvényesült: a lehető legtöbb természetes anyag alkalmazása és az ezekből adódó, környezetbe simuló színvilág. A választás a régióra jellemző, tihanyi kő burkolatra esett, ami az őszi/téli időszakban teljesen beleolvad a környezetébe.
Ahogy a kő uralja a külső homlokzatot, úgy dominál bent a CLT panelek nyersen hagyott, meleg felülete. A belsőépítészetet a szakmabeli házaspár maga alakította ki, és ebben kulcsszerepet kaptak Szentgyörgyi Szandra (Saintsan) egyedi lámpái és fényinstallációi, amelyek autonóm alkotásként is megállják a helyüket.
A nappaliban egy fémszalagokból álló, ragyogó csillár festi meg a mennyezetet különleges fény-árnyék játékával, miközben a fényforrás maga rejtve marad. A ház más pontjain vörösréz, moduláris tölcsérlámpák teremtenek intim hangulatot direkt és indirekt fényeikkel, a gyerekszobákba pedig játékos, szív alakú falikarok kerültek. Ezek a prémium megoldások nem csupán funkcionális eszközök, hanem az anyag és a fény kölcsönhatására épülő vizuális fókuszpontok, amelyek tökéletesen rímelnek a tulajdonosok finom humorára és a ház természetközeli szellemiségére.
A végeredmény sem kívülről, sem belülről nem akar többnek látszani önmagánál. Egy ház, amely nem uralkodni akar a tájon, hanem hálás vendégként bekéredzkedni a fák közé. És még egy picit a Balaton is látszik az emeleti ablakból.
Tervezés éve: 2022
Építész: Tóth Márton
Építész munkatárs: Salap Endre
Fotók: Tóth Márton
Szöveg: Ungváry-Kiss Márta
Lámpák formatervezője: Szentgyörgyi Szandra (Saintsan lámpák) https://saintsan.com/
