A Népi Építészeti Program jelentősége messze túlmutat az épületek helyreállításának örökségvédelmi sikerén, hatása a magyar falu egészében jelentkezik.
Murga a Tolnai-hegyháton fekvő kétutcás völgyfalu, egy jellegzetes dél-dunántúli település. Lakóinak sorsa egy tipikus „magyar” sors. A település a török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd a 18. századi betelepítésekkel elindult, hogy újra virágzó településsé váljon. A Magyarországon új otthonra találó evangélikus németek magukkal hozták élni akarásukat, szívósságukat, szakmai tudásukat. Az általuk lakott települések máig őrzik mindezek nyomát.
A falu evangélikus temploma melletti házat egy nagygazda, a község életében vezető szerepet betöltő März János építtette 1924-ben. A csonkakontyos ház előkert nélkül a telek oldalhatárán áll, homlokzata háromosztásos, két ablak és egy színes üvegekkel ékes ajtó, mely jelképezi a kaput az új, égi életre. A tisztaszobában felravatalozott elhunytat ezen keresztül indították utolsó földi útjára. A szépség iránti igény és szakmai igényesség megjelenik a tornác gazdagon díszített öntöttvas oszlopaiban, valamint az ereszcsatorna víznyelő üstjeiben. Külön értéket képviselnek a tágas, polgári jellegű belső terek.
A Népi Építészeti Program keretében elnyert támogatásból az eredetivel megegyező hódfarkú cserép tetőhéjalást készítettek és megmentették az eredeti nyílászárókat. A belső terek felújítása során a megmaradt mozaiklapok mintáinak felhasználásával készítették a burkolatokat.
Csak remélni lehet, hogy mára ez az újra az elnéptelenedés felé sodródó falu ráébred a múltjában rejlő erőre és közösségi összefogással megmenti többi pusztuló értékét egy szebb jövő reményében.
A felújítást Madár Ivett és Fülöp Tibor építészek tervezték.
A szöveget a Megújuló vidéki örökségünk című kiadvány felhasználásával Salamin Krisztina készítette.
Fotó: Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. (Bélavári Krisztina), a fekete-fehér fotók a ház tulajdonosától származnak.
