Népi Építészeti Program – Csolnok, kálváriakeresztek

A jelen cikkel kívánunk Boldog Karácsonyt minden Kedves Olvasónknak!

Csolnok Budapesttől 40 km-re északra, a Gerecse völgyében fekvő, erdőkkel és hegyekkel övezett, egykor szénbányászattal foglalkozó település. A falu fölé magasodó kálvárián látható kálváriakereszteket a Népi Építészeti Program keretében újították fel, majd helyezték vissza eredeti helyükre. A 14 hófehér kőből faragott, csónak alakú stációból álló kálváriát a török hódoltság után betelepített sváb családok állították 1787-ben, azonban a golgotán található három keresztet 1782-ben Eder Egyed csolnoki gabonakereskedő készíttette. A meredek hegyi út mentén elhelyezkedő, kőből faragott stációk és a két lator homokkő szobra még nagyrészt eredeti, a középső feszület azonban egy 1909-es vihar következtében tönkrement, utána újat emeltek a helyén. A három feszületet a közeli kőbányában folyó robbantások miatt 1960-ban áthelyezték, ezért a helyreállítás egyik célkitűzése az volt, hogy hatvan év után visszakerülhessenek a Mókus–hegy tetején lévő eredeti helyükre. A program keretében a két szélső kereszt újult meg, az elemeire bontott szobrok felújítását műhelyben végezték. Érdekesség, hogy a kálváriánál húsvétkor kétszer is van kálváriajárás, a szokásos nagypénteki mellett húsvét vasárnap kora hajnalban a falu asszonyai külön kálváriajáráson vesznek részt. A részben megújult kálvária remélhetőleg még hosszú ideig szolgálja a helyi hagyományok fennmaradását.

A Kós Károly Egyesülés és a Lechner Tudásközpont együttműködése keretében a www.orszagepito.net honlapon bemutatásra kerülnek a Népi Építészeti Program keretében megújult épületek, építmények. Ennek keretében készült ez a cikk.

A szöveget a Lechner Tudásközpont Népi Építészeti Program 2018. című kiadványa ismertetőjének felhasználásával Salamin Krisztina és Erhardt Gábor írta.

Fotó: Lechner tudásközpont