A falakat egyre jobban megnyitjuk, egyre nagyobb és több nyílást adunk a belső tereknek. Vajon miért keressük ennyire a természet látványát?
Időben visszafelé sorolva (a teljesség igénye nélkül) az “Út a vadonba” című film, Németh László Kert-Magyarország programja, a rousseaui gondolat – “Vissza a természetbe!” –és még sorolhatnánk; mind-mind megannyi segélykiáltás a múlt és a ma emberétől. Vissza- vagy előrevágyódás a Paradicsomba, a tökéletességbe, egy nagyobb képbe, avagy eredeti helyünk megtalálása, együttlét a Nagy Alkotóval. Vajon miért van, hogy a természet közel hozása ezzel az idilli érzéssel tölt el minket? Vajon miért volt az Ószövetség szerint a Paradicsom egy kert?
Az egész vadon-vágyunkban az egyetlen bökkenő az ember kényelme, az időjárás viszontagságainak kellemetlen hatása, amely a paradicsomi állapot másik ismérve volna. Így próbálunk egy kis Paradicsomhoz jutni: a természet által körülvéve, de ott otthont, hajlékot építve magunk köré. Nem elhanyagolható tehát, hogy egy ilyen hajlék milyen kapcsolatot tud teremteni a kinti és benti világunk között..
A Tisza-tó különleges helyszín Magyarországon. Igaz, hogy ember alkotta ekkorára ezt a vízfelületet, azonban néhány évtized alatt teljesen alkalmazkodott hozzá a természet. Kitüntetés az építésznek, ha ilyen környeztbe tervezhet és , íróasztaltársa legyen a nagy Tervezőnek. Nem könnyű, de sokunk által vágyott feladat egy ilyen lehetőség. (Valljuk be: sok építész álmodozik egy ilyen tervezési feladatról, ahol az alkotás ihletője nem egy másik ház, hanem a Jóisten által teremtett világ. Sőt a sokaknak van is ilyen jellegű skicce. Lehet ez földalatti barlang, virágos réttel borított dombház lebegő, fára épített fészket imitáló hajlék, vagy bármi egyéb, aminek csak az építész képzelete szab határt. Egy biztos: a természet tisztelete, abba való belesimulás, nem az abban való kontraszthatás maximalizálása minden etikus építészeti szemlélet alapja.) A Mérmű Építész Stúdió csapata a “Kormorán kikötő” tervezésekor a Tisza-tó közvetlen, érintetlen természeti környezetében tűzhette le névjegyét.
A vázlattervek rengeteg érdekes ötletet felsorakoztatnak a hagyományosabb, lábakon álló halászházaktól, a szalagszerű beépítésen és Noé bárkáján át, kagylót, fészket, madarat, mákgubót, kunyhót és jelszerű tornyokat mutató kis tömegekig. A megbízónak, Hegedűs Gábornak, aki a Tisza-tó “jó gazdája” hírében áll, a természet tisztelete elsődleges szempont a Kormorán Kikötő összes megvalósult háza esetében. Végül tetszését egy hatszögletű kunyhó terve nyerte el. Talán kompaktsága és a természettel való nyitott kapcsolata – ami sok átmeneti térélményt kínál – miatt esett erre a választása.
Alaprajz:
Az elkészült lakok egy térben hálót, étkezőt és konyhát, valamint két kis zárt helyiségben fürdő és illemhelyiséget nyújtanak a vendégeknek. Párok, illetve kis családok számára készültek. Bejárati ajtajuk egy nagyméretű nyílás része, amely a héjalás csepegő vonalától kissé visszavonva nagy fix üvegfelületekkel nyit a természetre és a fedetlen teraszra.
A lábak:
A kunyhók a talajtól mért 5 méteres magasságban lebegnek, nagy nyitott “ablakszemük” folyton a Tiszát nézi. Ezzel a kiemeléssel biztonságossá teszi az épületeket egy esetleges áradás során is. A vázlatterveken látható lecsupaszított, rovátkákkal díszített ágasfák már statikai okokból a pallértervre merev vasbeton oszlopokká váltak, melyek felső csatlakozása nyílszerűen kibomolva támasztotta volna alá az épületeket: A megvalósult változat viszont teljesen függőleges, különösebb dísz vagy gesztus nélküli acél lábakat kapott, ugyanis ez lesz az ide ültetett növények tartószerkezete. Idővel az acélvázat majd élő indák fonják körbe visszaidézve a vázlatterv ágasfás tartószerkezetét
Tömeg:
A tető formája összehajló leveleket idéz, avagy kis nőtt-termett mákgubót, hagymakupolát. A tartószerkezet “természetesen” fa: pallókból összeépített íves szaruváz. A belső tér végül sík mennyezetet kapott. Két kunyhó közös terasszal, egy pedig saját terasszal készült el. Ahogy a légifelvételen látszik, már nem a földön, de még nem az égben, a nagyméretű fák ágai alatt kaptak helyet. A magyar organikus építészeti előképeket, konkrétan Makovecz Imre hatását említve ez a felnyitott szemet formáló tető a mester velencei Cápa épületén figyelhető meg elsőként, majd nem sokkal később a szekszárdi Sió Csárdán, majd a gödi Dóczy-házon is ugyanez a gesztus: felnyitott tető, alatta terasz; mint egy száját nyitó hal. Találó választás a Tisza partjára is! Ha nem csak a nyílás körüli gesztusokat figyeljük, hanem a teljes tömeget, ugyanezt centrális tömeggel a tokaji közösségi háznál, konkrétan hatszögletű alaprajzra való szerkesztéssel pedig a visegrádi nagyréti kemping épületeinél láthatjuk. Lábon álló hasonló centrális szerkesztésű organikus épület Csete György és Dulánszky Jenő orfűi forrásháza. melynek egyik sajátossága, a különböző rendeltetések egyesítése. Az egykor Komló vízellátását biztosító épület föld alatti szintjén szivattyúrendszer, első szintjén transzformátorállomás, a második szinten pedig a barlangászok pihenőszobája található. Ott a Mecsekben héj megnyitása az ég felé történt. itt az Alföldön a végtelen horizont felé. .
Részletek, anyagok:
A részletekben alapvetően a fa mint építőanyag dominanciája valósul meg.. Az eredetileg betervezett természetes pala szintén környezetbarát anyagnak mondható, és így picit kompaktabb megjelenést adott volna a kis házaknak, de tulajdonképpen a megvalósult fedés jobban hasonlít a madarak rejtőtollazatára, így elősegíti a környezetbe való belesimulást, amit az egész épületegyüttes keres.
A visszavágyódást az őskertbe különösen érezzük ma, amikor egy virtuális világba helyeztük át életünk egy (kisebb-nagyobb) részét. Virtuális fényekkel, virtuális “ismerősökkel”, virtuális “levelekkel” vesszük körül magunkat nap mint nap. A ma embere kiemelten vágyik a nagy USB portra, ahol feltöltheti magát nyugalommal, inspirációval. A Tisza mellett épült Kormorán Kikötő lombházaiban megtapasztalhatja a Tisza megnyugtató suhanását. Nappal a vízparti állatok szépségét, éjjel a motozását, a csendes végtelen csillagos eget, az ártéri avar puhaságát. Egyszóval mindazt, amit már rég nem látott ismerősként üdvözöl modern világunkban. A Mermű Stúdió által készített előkészítő anyagok és a megvalósult házakról készült képek megnyitnak minket atermészet szépségére, kicsit közelebb visznek minket ahhoz a vágyott paradicsomi állapothoz, amikor „látjuk, hogy ez jó”, ahhoz a nyugodt, békés szemlélődéshez, amikor (a Duna nevét átírva) azt tudjuk mondani:
“Nézem a Tiszát, és hagyom folyni.”
Petőfi Sándor: A TISZA (részlet)
Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.
Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz. –
Pest, 1847. február
A lombházak versenyben vannak az I love Tisza-tó által szervezett Év szálláshelye versenyen.
Minden támogatás segít abban, hogy ez az építészeti szemlélet és annak eredménye minél szélesebb körben legyen ismert itthon és külhonban egyaránt.
A támogató szavazatot az ITT lehet leadni a kedvelés gombra kattintva.
Szöveg: Boór Bernadett, Tóth Péter
Fotók: Korsós Viktor
