Építéstörténet
Tarcalon a XVIII. század végén a koronauradalomnak sok fontos épülete valósult meg. Ezek egyike az úgynevezett prefektus–ház. Tervezője, több tarcali épülethez hasonlóan, Johann Jung építőmester volt. Ebben a házban lakott és dolgozott a királyi földek intézője, a koronauradalom prefektusa. A régi terveken szerepel még az udvaron álló börtön is, amely azonban mára már lebontásra került. A koronauradalom később átengedte az épület hasznosítását, így az előbb református iskolaként, majd általános iskolaként működött az 1870-es évekig, azután pedig papírműhely és lakások kerültek benne elhelyezésre.
A korabeli terv szerint egy egytraktusos épület épült fatornácos kialakítással, utcai homlokzatán falazott, díszes oromfallal. Az épület több, legalább két ütemben épült, és az évek során több átalakításon is átesett: belső módosítások, válaszfalazások, műanyag falburkolatok és PVC padlók készültek, homlokzati nyílászárók cseréje, átalakítása történt. Az ablakokat már mindenhol kicserélték, részben háromosztatú, széles, az eredeti megjelenéstől elütő, részben hagyományos arányú, de új ablakokra. A fő épületszárny a felújítás megkezdésekor szerkezetileg jó, szakiparilag közepes-rossz, az udvari hátsó szárny (melléképület) szerkezetileg és szakiparilag is igen rossz állapotban volt a tervezési folyamat megindulásakor.
Az épület oldalhatáron áll, a végén az oldalhatárra merőleges telepítésű gazdasági melléképülettel (talán istállóval). Az épület nem csak szinteltolással (lépcsővel), hanem részben a ferde tornácpadlóval is leköveti a telek lejtését. A fő épülettömeg oldalán egy végigfutó fatornác helyezkedik el, az épület belső helyiségei egymásba nyílóan sorakoznak egymás után, esetenként utólagos belső átalakításokkal.
Felújítás
Az igen lepusztult épületet Tarcal Község Önkormányzata vásárolta meg, hogy abban apartman-házat alakítson ki. A tervezett funkcionális igény – a tornác felől megközelíthető önálló lakóegységek sora – lehetővé tette, hogy az épület minimális átalakítással kerülhessen felújításra, azaz minél kisebb pusztítással sikerüljön – szinte az utolsó pillanatban – megmenteni az épületet. A kialakított apartmanok száma hat, amelyekben összesen huszonkét szállóvendég helyezhető el. A szükséges új mosdóhelyiségeket igyekeztünk a telekhatár felőli, hátsó oldalfalra telepíteni. A hátsó udvari melléképületben közösségi helyiség került kialakításra, konyhával, mosdóval és fedett nyitott terasszal. Tényleges új hozzáépítés csak az új fedett terasz és a kapcsolódó oldaltornác volt, a hozzáépítést az eltérő anyaghasználat – a látszó téglaszerkezet – jelzi. Ezen kívül csak az eredeti alaprajz rekonstruálása volt a tervezési feladat.
A felújítás során visszaállítottuk az épület eredeti ablakosztását, hagyományos kapcsolt gerébtokos, illetve kifelé és befelé nyíló pallótokos ablakokat helyeztünk el. A kivitelezés folyamán előkerült két régi kőkandalló, több szobában sikerült fellelni a vakolt mennyezet mögött az eredeti fa pórfödémet is. A boltozatos szabadkéményes térben egy egyedi megjelenésű fürdőt építettünk ki.
A tetőhéjalás bontott kerámia cseréppel készült, a tornácok padlója bontott padlástéglával lett burkolva. Ahol lehetett, ott az eredeti faszerkezetet és deszkázatot tartottuk meg, teljes födém és tetőcserére csak a hátsó udvari szárnyban volt szükség. A belső és külső ajtók egy részét sikerült megmenteni, ezek értékes kincsei a felújított épületnek.
A Prefektus-ház Tarcal település és Tokaj-hegyalja igen fontos és értékes helyi védettségű műemlék épülete, amelynek megmentése és korhű, autentikus felújítása büszkesége lehet a helybelieknek és csábító vonzerő az idelátogató turisták számára.
Stáblista
építész vezető tervező: Salamin Miklós – AXIS Építész Iroda Kft.
építész munkatárs: Jakab Zsolt, Szendery Csongor
tartószerkezet: Erdélyi Tamás
gépészet: Szilágyi Zsolt
épületvillamosság: Münnich Gábor
tűzvédelem: Dr. Gombik Károly
megbízó: Tarcal Község Önkormányzata
Szöveg és fotók: Salamin Miklós
