„Lábad alatt a föld, fölötted az ég, benned a létra” Weöres Sándor
Gyó-gyúlj és kígyó-gyúlj Gömörben, Debrőd határában a Szent László réten, forrásnál és néki szentelt templom romjaival.
Ősidők óta zarándokhely, ma is igen magasrendű szent hely. „Hát Szent László-tisztásának nevezik a rétet, … azon még egy bokor se nyő, mer’ tetszik látni, az egész tisztás az évezredek óta úgy van, mióta Szent László létezett. Mer’ a Jóisten azt úgy teremtette, mint kegyhely”
Földanyánk azon ritka adományait, ahol magasrendű szakrális földidegáramok, éterikus örvényspirálok („energiaszökőkutak”), földalatti vízerek egy függőleges mentén találkoznak és az egyik vízér még kútként, vagy forrásként ki is fakad, eleink igen nagy tiszteletben tartották. Tájtemplom vagy épített szent hely oltáraként évezredeken át gondozták és áldásállapotban fenntartották.
A Kárpát-haza ilyen magasrendű és szent helyei, ahol a víz is kifakad, így hozzáférhető annak évmilliárdos emlékezete és rezgésállapota, többnyire a római keresztény kultúrába is átmenthetők voltak. Kitervelt és módszeres pusztításuk a Habsburg-uralom alatt és az azt követő csúfos idők hullámzásában a végletekig fokozódott.
„A templom pusztulása – mintegy 25 méter hosszú és 8 méter széles épületről van szó – II. József kalapos “király” hatalma idején kezdődött el. Nem engedélyezte, hogy a tetőt újrazsindelyezzék. 1812-ben azután egy szélvihar lesodorta a megbomlott tetőzetet. …
Amikor már romos volt a templom, még akkor sem szűnt meg oda a búcsújárás:
“Szentlászlónál misét tartottak, itt háromnapos búcsú volt. … én csak az öregektől hallottam, igen sok nép volt, az egész tisztás tiszta szeker volt. … ott meggyógyulnak katolikusok és nem katolikusok szemfájdalmakból, magas lázból és köszvényből.”
Szent László forrásvize nemcsak az embert, hanem mindenféle jó társát újjáteremti:
“Még a beteg teheneket és a többi állatot is ezzel szentelték meg. Édesapám bement az istállóba és keresztet csinált minden oldalról neki ezzel a vízzel… újévkor Szent László vízzel hintette meg az állatokat és az egész istállót.”
Az 1950 és 60-as években a Boldogságos Szűz többször megjelenik ezen a Szent László tiszteletű helyen és fontos üzeneteket ad át választottjain keresztül. A forrás vize is az Ő felsőrendű rezgésállapotát közvetíti.
A víz rezgésállapotából –a nem éppen értő forrásfoglalat ellenére- ma is Ő árad, ha valaki tisztelő háládatossággal hajol le érte. A víz rezgésállapota a szent helyen tartott szerető szerrel még tovább emelhető. Így megjelenik az egységérzet az érzelmeink és a tudatunk szintjén, gyó-gyúl a test és megbékél az elme.
Az egységteremtés a magyarság számára a vízszintes és a függőleges síkon is, az anyagi és a szellemi világban, bőség és emelt fő. Szent László királyunk hagyatéka így a feltétlen Boldogasszony tisztelet mellé emelkedhet. Szent László teremtette egységörökségünk a test, a lélek és a szellem szintjén, kiárasztva a Kárpát-medencébe, újra tudatos minőségben készíti a négyes mérce működtetését, amikor felelősséget vállalunk magunkkal és másokkal szemben, a társadalom és az ég felé. A négyes mérce kiáradása és kiáramoltatása teljesen független hitrendszerektől és nemzeti hovatartozástól.
A debrődi magasrendű és szent helyre épített templom pontos építési ideje ismeretlen. A hely energetikai vizsgálata alapján azonban bizonyosra vehető, hogy először a templom keleti fele épült meg, aztán bővítették a templomhajót nyugati irányban.
Az eredeti templom bejárata a mostani alapok kirajzolta templom közepére esik. Előtte őrzi a Hartmann földidegáramok széthúzásából kialakított Szaturnusz-négyzetet, az avatottak kapuját és a bejárat után keresztben átfolyó földalatti vízér rezgését.
A Szaturnusz négyzet, ahonnan szent mise nélkül is aktívvá tehető (serénységre késztethető) a szent hely.
A bejárat után keresztbe átfolyó vízér rezgését csak nagyon ritkán adja a természet. A templomépítők valaha ezt úgy hívták, hogy a „Jordán”. Ha ezt a helyszínen a természet nem adta, akkor folyami kövek vízemlékezetéből mesterséges módon rakták ki ezt a földalatti „információs” medret. A megépített szent helyen e fölött hosszabb ideig kétszer tartózkodott az ember. Az élet három kötelező beavatásából a születés után, a keresztelőkor és Szent Mihály lován a földi lét végén. Ha ezt a kettőt, mint a ma embere, hárítjuk, akkor a harmadik, maga az élet sérül.
A „Jordán” és a Szaturnusz négyzet helye ékes bizonyítéka a templom bővítésének, a későbbi hozzáépítésnek. Az első építés szakrális geometriája a Dürer által továbbörökített ötszög arany-arány szerkesztésén alapszik, amit a bővítésnél egyszerűen tükröztek az építő mesterek. Ezen ötszögszerkesztésen alapuló, a reguláló nyomvonalakat meghatározó szent mértant sokszor alkalmaztuk a régiségben szent helyek építészeti rendszerébe (pl. a jáki templom szent mértanában).
A debrődi Szent László templom visszahelyezett és újraszentelt oltárhelyén az energiaörvény jobbpördületű, föld-ég csatornája a kellő alázattal érkezőben is újra megnyitja a földi és égi erők áramlását. A víz ősemlékezete pedig összeköti a kettőt, így megnyílik a lehetőség a sejtek ősemlékezete előtt, hogy a test harmóniára lelhessen és újra a lélek templomává válhasson. Létrejöhet az égi-földi kapocs.
Idézet: Gál Péter József: Idvezlégy kegyelmes Szent László király
A templom energetikai rajzán: -a kékek a vízerek sodorvonalai,
-a sárgák magasrendő földidegáramok,
-a piros éterikus energiaörvény-spirál,l
-az ezüst a Szaturnusz négyzet
Fotók: Tamás Gábor
Az írás eredetileg az Országépítő 2015/2. számában jelent meg, ez a cikk annak további képekkel kibővített változata.
Az épület ismertetése ITT olvasható.
