A Balatoni útról balra kanyarodva egy kétsávos úton haladunk. Az utat öreg gesztenyefák kísérik. A környék zömében földszintes lakóházaival kellemes kertvárosi hangulatot áraszt. A léptékből kilépve, ám a hangulatot nem megtörve egy magasabb épületegyütteshez érkezünk. A váltás is jelzi, itt valami vár ránk! Tőlünk jobbra egy szép városi tér lassításra késztet. A téren kisebb diákcsoportok harsogják túl egymás élménybeszámolóját. A tavaszi szünet felszabadító érzése belengi a teret. „Ez egy jó hely lesz” –jelenti ki a térre néző kávézóban üldögélő építész.
A helyszín egykor ipari terület volt, melyet mára bekebelezett a város. Az új alközpont igényét Gárdony paneles városközpontja és az Agárdi központ hiánya mellett a barnamezős terület beépítésének szándéka is életre keltette. A projekt katalizátora a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program első ütemében megépült C típusú tornaterem, a Csuka Csarnok volt.
A 2017-ben átadott tornacsarnokot a meglévő iskolával szemben, a Gárdonyi Géza utca túloldalán, a leendő városi terünk rendezői balján találjuk. Funkciójában az iskolát szolgálja, megjelenésében pedig a városi köztér érzésvilágát, ezzel megadva az építészeti alaphangot a további fejlesztéseknek.
Időrendben tehát a Csuka Csarnok kezdte meg a sort és hozta meg a városvezetés kedvét, hogy folytassa a terület revitalizációját. Hogy mit is lehetne erre az erősen ipari jellegű területre építeni, azt a Triskell Kft. szakmai felkészültségére és lelkiismeretére bízták. Elsőkörben egy beépítési tanulmány készült az alközpont víziójával és ez alapján készítette el a város a terület szabályozási tervét. A közösségi jellegű funkciókat a terület északkeleti oldalán, a Gárdonyi Géza utcára felfűzve találjuk, míg a délnyugati oldalon, a csendesebb, családiasabb Mikszáth Kálmán utca felől, lakhatási célú épületeket javasoltak az építészek, gondolva a változó társadalmi környezetre és a városiasodó település igényeire.
A komplex fejlesztés több ütemben valósul meg. Az I. ütemben, az északkeleti oldalon található Csuka Csarnokhoz képest, a terület túloldalán készült el az utca felé térfalat képező társasházi tömb. A II. ütemben pedig a csarnok melletti Szolgáltatóházat adták át, amit az agárdiak csak kaptárnak hívnak (lentebb azt is megtudjuk miért). A társasházi blokk további két tömbjének tervei, valamint a kertes házas telkekre reflektáló sorházas beépítési javaslat a terület délkeleti oldalán, már átkerült a tervező asztalról a beruházókhoz. Az alközpont fejlesztési program záró akkordja és egyben a terület legnagyobb eleme, a 12 tantermes gimnázium és hozzá tartozó menza épület tervei szintén elkészültek és csak az ideális gazdasági környezetre várnak, hogy feltegyék az i-re a pontot.
A cikk teljes terjedelmében az Országépítő folyóirat 2024/1-es számában olvasható, amely ITT megvásárolható.
Szöveg: Ungváry-Kiss Márta
Fotók: Kedves Zsófia
Drónfotók: Terdik Bálint
Stáblista:
Építész tervező: Terdik Bálint
Építész munkatársak: Tömpe Zoltán, Dobó Eszter
Tájépítész: Buella Mónika
Tartószerkezet: Bánhidi Lászlóné
Elektromos tervező: Domonkos Gyula
Gépész tervező: Pacher László
Tűzvédelem: Horváth Lajos
