SZŰCS BANDI KÖNYVE – DR. SZŰCS ENDRE ÉPÍTÉSZETE A MÉRMŰ STÚDIÓ ÖLELÉSÉBEN – új kiadás

A tavaly nyáron, életének nyolcvanadik évében elhunyt Dr. Szűcs Endre munkásságát bemutató kötet, a nagy érdeklődésre való tekintettel, most második, bővített kiadásban kapható. A korábban a Káli-medence Környezetvédelmi Társaság, most pedig a Kós Károly Alapítvány kiadásában megvalósuló könyv a korábbi tanítvánnyal, utóbb munkatárssal, Tóth Péterrel közösen jegyzett tanulmányra épül, annak anyagát gazdagítja tovább. Ennek megfelelően műfaját sem egyszerű meghatározni: életmű-kötet, helyenként már-már tudományos igényű tanulmányok beszúrásával, albumhoz méltó fotókkal, személyes hangvételű önélet-írásokkal.

A kötet sokrétűsége ugyanakkor magától értetődő is, tekintettel Dr. Szűcs Endre munkásságának szerteágazó voltára. A könyv két főbb részre tagolható: az első szakasza Szűcs Bandi személyes útját mutatja be a Mérmű Stúdió létrejöttéig, a további fejezetek az életmű különböző területeit a műemlékektől a Balaton-felvidéken és Gyimeseken át a tanítványi körig.

Dr. Szűcs Endre magával ragadó, mesélő stílusban írja le, hogy a Vas megyei gyerekkor, a Budapesten átélt forradalom, az erdélyi utak hogyan vezettek el a magyarság, a népi hagyomány, a táji- és tárgyi kultúra elemi szeretetéhez, amely komoly ellentmondásban állt a Műegyetemen akkoriban tanított bauhaus építészettel. Ezen ellentmondás feloldásában Pogány Frigyes és Makovecz Imre megismerése jelentett kapaszkodót. Az egyetem befejezését követően magától értetődő volt a műemlékes pályakezdés, és ennek vonzataként a tudományos munka: Budapest, majd a történelmi Magyarország festett üvegablakainak kutatása, számbevétele.

A Balaton-felvidékhez való személyes kötődés élethosszig tartó munkálkodást hozott magával, présházról-présházra, házról-házra megvívott harcot a helyi hagyományok megismertetéséért, megszerettetéséért, megőrzéséért. A vonatkozó fejezet több mint ötven megmentett, átalakított vagy újonnan épült házat mutat be gazdag képanyaggal, ízes kézi rajzokkal, hosszabb-rövidebb leírásokkal, munkatársak és tanítványok egész sorával, egészen a 2017-es visszavonulásig. Szorosan kötődik a Balaton-felvidéki munkákhoz a külön fejezetben tárgyalt fűtőművek és vakolathímek műfaja, ezek hatása a családon belüli pályaválasztásokra; rövid fejezet tér ki Szűcs Bandi csillagaira, a szakralitásra. Átlépünk a határon Gyimesbe, betekintünk az Erdélyben végzett értékmentő munkába, megismerjük az erdélyi boronaházak és a Balaton-felvidék kőből épült házai közötti alapvető különbségeket, a Boros-pataka mentén épült „skanzent”.

A kötet utolsó részében esik szó a tanítványokról, a Kós Károly Egyesülés vándorairól, a közös életről – mert esetükben nemcsak munkakapcsolatról volt szó. Életképeken, egykori tanítványok szövegein át látjuk itt Szűcs Bandit, a mestert. Végül a lényegre törő életrajzot követően tételesen is láthatjuk a munkásságot, amely száraz, tényszerű megfogalmazásában is lenyűgöző.

A kötet látványos képanyaga, Dr. Szűcs Endre történetei magától értetődően mutatják be az olvasónak a helyénvaló építészetet, a múlt értékeinek jelenben való relevanciáját, egy „szerény robotos” – ahogy az építész Ars Poeticájában hivatkozik magára – költészetének dallamát. Szűcs Bandi könyve méltó tisztelgés egy példamutató életmű előtt.

A könyvismertetőt írta: Harmath-Gyetvay Enikő

ELŐSZÓ – részlet (Dévényi Sándor DLA)

Egyszer majd, egy felsőbb ítélőszék előtt, mérlegre tétetik az ezredforduló építészetének teljesítménye. Vizsgálat tárgya lesz, hogyan sáfárkodtak építészeink a rájuk bízott anyaggal, térrel, a természet szépségeivel, hogyan tudták a teremtés csodáját folytatni úgy, hogy az az Isteni szándék szerint való legyen. Lehet, az ítélet elmarasztaló lesz. Ránk róják, hogy nem jól gazdálkodtunk az épített világ gazdag örökségével, hagyományainkat elfeledtük, nemes anyagainkat szemétre vetettük. Mondhatjuk mentségül: voltak kivételek. Voltak, akik nem hódoltak be az ideológiák vagy a pénz hatalmának, sem a talmi díszítettségnek, üres formáknak. Akik merték vállalni szelíd örökségünket, merték felmutatni az emberek mindennapi életének szentségét, hirdetni a Pannon táj szépségét, értékeinek érzékeny hangsúlyozását. A kivételek között minden bizonnyal ott lesz Szúcs Endre építészete.

Alkotásai a Balaton-felvidéken sűrűsödnek, ahol parasztházak, kúriák, présházak felújítási, revitalizálási terveit készítette el. Új épületei mindezt a tudást összegzik, mindegyik élhető, kényelmes, a tájhoz és a hagyományokhoz illeszkedő, ízes, szívet melengető hajlék. Házaival iskolát teremtett a Balaton északi partján, hogy az álmodern, divatfüggő építészet helyett szeressük és becsüljük azt, azt nagyapáink szerettek, és ami csak itt, saját kultúránkban gyökerezve bontakozhat ki.

Műveit tanítványaival alkotta és jegyzi. A barátok és tanítványok társasága élteti és inspirálja. Akik használják és látják alkotásait, érzik a sugárzó erőt, melyből kitűnik a mérnöki tudás és a könnyed improvizáció, a játékosság és a fegyelem, a komolyság és a humor és – mindenek előtt – a szeretet.

ARS POETICA – Részlet (Dr. Szűcs Endre)

Mindig lenyűgözött a parasztházak kedves családszeretete, ahogy architektúrájukkal kistestvéreivé tudtak válni az idősebbeknek, a kastélyoknak, kúriáknak. Ahogy ámbitus lett az elegáns, olaszos loggiából, kódisállássá szelídült a nemes, klasszikus portikusz, és bájosan butácska vakolatdísszé változott a rozetta, a meander, a klasszikus oszlopfő.

Úgy gondolom, a falu hajdanvolt egyszerű kőművese a vasárnapi misén elmélázott, mert elvesztette plébánosa szófűzérének fonalát, elmerengve felpillantott a kis falusi barokk templom mennyezetére, pilléreire, boltíveire, aztán másnap, mikor visszakapaszkodott az állványra a szombaton félbehagyott építkezésén, emlékezetből megpróbálta a látottakat utánozni a maga kissé esetlen, de tisztaszívű egyszerűségével. Nem is tudta, hogy nemcsak magának és a komájának alkot szépet, ez egyszer falujának, megyéjének, hazájának is dicsőségévé válik.

Én is ilyen szerény robotosa volnék szakmánknak, a régi korok építészeti költészetét folytatom.

Írta: Dr. Szűcs Endre, Tóth Péter DLA

Szerkesztette: Lugosi Ágnes

Munkatársak: Füzes András, Harmath-Gyetvay Enikő, Kis Kálmán, Mérő Máté, Szilágyi Szabolcs

A szerkesztés Szűcs Endre és Tóth Péter az NKA Építőművészeti Kollégiuma támogatásával írt Az építészet a népművészet megőrzése, és továbbélésének lehetőségei a Balaton-felvidéken a Mérmű Stúdió ölelésében című tanulmánya felhasználásával készült.

Kiadó: Kós Károly Alapítvány

Angol fordítás: Farkas Zoltán

Lektorálás: Ware-Nagy Orsolya és Ware Áron Vince

Könyvterv: Ligetfalvi Zsolt (Farm Stúdió)

Nyomdai kivitelezés: EPC Nyomda

Terjedelem: 125 oldal

Megjelenés: 2024

Megrendelés: Erhardt Anna, AXIS Építész Iroda Kft.
1024 Budapest, Margit körút 5/a, IV/3.
Mobil: +36 70 420 1817
Email: erhardtannaluca@gmail.com