A Székely Nemzeti Múzeum MAGMA Kortárs Művészeti Kiállító terében 2025. november 26-tól lehet megtekinteni a Robert Gutowski Architects kiállítását. Gutowski Robert irodájának kiemelkedő munkái Pátyon a Szent II. János Pál pápa templom, Pannonhalmán a Bencés Gimnáziumban megépült koncertterem, Székesfehérváron az Egyházmegyei Múzeum Gyűjteményi Raktára, jelenleg pedig a Budavári Királyi Palota rekonstrukciójának tervezési munkáit végzik.
A kiállítás megnyitóján köszöntőt mondott Vargha Mihály szobrászművész, a múzeum igazgatója, a tárlatot pedig Vadász Bence, Ybl Miklós-díjas építész nyitotta meg. Az ünnepség fényét Kriszta Kinga, a Magyar Állami Operaház kamaraénekese és Ambrus Sándor zongoraművész előadása emelte.
A kiállítás 2026. január 15-ig látogatható Sepsiszentgyörgyön a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben, majd január 20-tól Kolozsváron lesz megtekinthető a kiállítás.
Alábbiakban Vadász Bence megnyitó beszédét olvashatják.
GUTOWSKI ROBERT KIÁLLÍTÁSA
Egy építészeti kiállításra jöttünk ma ide.
De mi is az az építészet – értelmezhető-e önmagában? Vagy az építészet egy tükör? Az őszinte és „igaz” építészet talán lenyomata az időnek? Lenyomata az akkor és ott élő emberek környezethez való viszonyának-, vagy az Isten keze nyomának? Talán ebben a tükörben kirajzolódik egy megidézett-, vagy csak megsejtett kép téren is időn át, úgy mint a Torinói Leplen…?
És mitől speciálisan magyar egy építészet?
A papíros, amire a magyar terveket rajzolják, különös történetekbe „merített papír” – és mint ilyen, „tetszik-nem-tetszik, – nincs mese – vezeti a tollat”. Benne van 1100 csuda év jóval és rosszal, – győztes csatákkal és bukásokkal, – dicső Nándorfehérvárral és pusztulásában is az összekapaszkodást üzenő Moháccsal, – hittel és hitványsággal, – szilaj ugró-táncokkal és elcsendesülésekkel. Talán azért más a magyar építészet, mert a szokottnál több benne a dráma, de több benne a humor is, – több benne az ösztönös, mint a tudatos, – több a kérdés és a véletlenszerű, mint a kijelentő bizonyosság, – de persze imígyen sok benne az oktondiság is, talán több is jut, mint az okosságból. De hát így szeretjük, – ettől is a miénk ez a furcsa és különleges építészet! Mert errefelé még az egyenes is görbe, a párhuzamosok meg még jóval a végtelen előtt találkozni szoktak itt a Kárpát Medencében… Nálunk a házak nem épülnek, hanem „nőnek”, – a szecessziónk nem légiesen- és finoman libbenő, hanem ősi és erős, keleti rajzolatú, tulipános – mifelénk a brutalizmus is érzelmes, – a parasztházaink szegénységükben is gazdagok, még a barokkból is tartunk parsztbarokkot, hogy ne csak a gazdagok élvezhessék… A modernista építészetünk is valamiképpen élő építészet, – ahogy híres és egyedi organikus építészetünk is tud szigorúan geometrikus lenni, – de néha mindketten elkalandoznak és vagy Wright-nál-, vagy Mendelsohn-nál találkozgatnak… Ezt a furcsa építészetet – mint a mi különös kis magyar világunkat is – csak az érzékenyek értik és érzik igazán, – ebben a közegben, ide illőt csak lelkesült alkotók tudnak komponálni…
Gutowski Robert érzékeny építész. Rezonőr.
Az Ő (helyesbítek: itt és most határozottan többes számot kell mondani, – mert Gutowski Robiéknál az alkotás örömteli és összekapaszkodó csapatmunka), – az Ő építészetükben rejtve, vagy direkt, benne van a hit és a haza – és a hazában Erdély – és Erdélyben Kós Károly – és akkor már az Országépítő is és Sztána a Varjúvárral… Meg persze benne van a fenséges Budai Vár a káprázatos Királyi Palotával és a vertfalú tornácos parasztházak is. Munkálkodásukat egyszerre jellemzi a hagyománytisztelet és a bátor útkeresés, – mindkét megközelítésben minőségi és egyéni hangú épületeket hoznak létre. A Kőszegi Festetics Palota felújítása tiszteletteljes műemlékvédelem, míg a pátyi Szent II. János Pál Pápa templom épületegyüttesének homogén téglatornya egyszerre idézi Corbusier és Barragán kultikus világát. Gutowskiéknak nem diktálhat egy építészeti irányzat sem, nem szorítják magukat stílus-korlátok közé – így lesznek az Ő házaik szerves módon növekedő dániás magyar modern házak, mint Pannonhalmán a Koncertterem és a Tornacsarnok – vagy éppen organikus testként komponált épületszobrok, mint a Naplás-tavi Kilátó, – de tudnak aszketikus visszafogottsággal belesimulni szerzetesi kerengők középkori aurájába is, mint a Bencés Erdei Iskolánál…
Mert a büszkén pazarló, fárasztó és melldöngető szószártyárság helyett, – az irigy, és a távolságtartóan fennhéjázó szótlanságot is elvetve – Gutowski Robert a szűkszavúan lényeglátó igazmondást választotta építészetében is. Érzelgősség nélkül, de érzelmektől fűtötten él és alkot.
Ő így beszél és így tervez.
József Attila szavaival:
„Csak az olvassa versemet, aki ismer engem és szeret…”
„… s szivében néha elidőz, a tigris meg a szelíd őz.”
Ismerni vélem Gutowski Robertet.
Ismerjétek meg hát Ti is!
Talán érthetővé válik miért szeretem.
Őt is, meg az építészetét is.
A kiállítást megnyitom!
Sepsiszentgyörgy, 2025 11. 25
Vadász Bence építész
A Robert Gutowski Architects tagjai:
Bánhidi-Kovács Anikó, Bársony Adrienn, Bebesi-Kovács Regina, Bollók Gáspár, Boronkay Gábor Szilveszter, Borosházi Tamás, Darida Dóra, Dely-Steindl Barnabás, Egressy Benedek, Gácsi Zsuzsanna, Gutowski Robert, Horváth Norbert, Hunyady Márton, Kaknics Péter, Kovács Eszter, Kovács Hunor László, Szokolay Béla Ákos, Tóth Bence, Varga Éva / B. Iszak Zsuzsanna, Csörgőné Ivanics Éva, Fekete Tünde, Geigerné Czikk Krisztina, Sipos Kornél, Takács Norbert, Tóth Árpád
Építészeti fotográfia: Bujnovszky Tamás
Építészeti makett: Modularis Workshop, Bodola Péter Archibald, Egressy Benedek, Heim Lehel, Tóth Gellért; Limes 3D InnoHub, Csizmazia Géza, Mohai Ádám, Szebényi Zsolt, Waltner Gergely
Építészeti film: Hunap, PBG Stúdió, Gutowski Gellért
A kiállítás tervezői és megvalósítói: Bársony Adrienn, Egressy Benedek, Gácsi Zsuzsanna, Gutowski Robert, Kovács Apor, Kovács Hunor László, Szokolay Béla Ákos, Varga Éva
