A füzéri vár rekonstrukciója a feladat nagyságrendje, tudományos hordereje miatt is élénk vitát váltott ki. A magyar műemlékes szakma megosztott, sokan azonban úgy vélik, kellenek ezek a példák, a „nekünk a romok jutottak” helyett igenis helyben meg lehet mutatni azt az egykori gazdagságot, amelynek konkrét vizuális megtapasztalásáért eddig külföldre kellett utazni. Lapszámunkban Rudolf Mihály építész, Lukács Zsófia belsőépítész, Várkonyi Gábor történész és Bereczki Zoltán műemlékvédelmi szakmérnök mutatja be a rekonstrukciót.
Az érzelmeket és a botrányszagú oknyomozást mellőzve igyekeztünk bemutatni a hasonlóan nagy vitát kavaró budai Várpalotára és környezetére vonatkozó kormányzati intézkedéseket.
A II. világháború és az azt követő, megkérdőjelezhető helyreállítások pusztításai következtében a Várnegyed máig sok sebből vérzik, melynek gyógyítása évtizedek óta húzódik. A budai Vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépül a Stöckl-lépcső, a budai Várgarázs befejezésével újjáépül a Lovarda, valamint visszaépítik a Főőrség épületét. Előkészületben van a Szent István-terem rekonstrukciója, és ezzel összefüggésben a palota déli összekötő szárny déli homlokzatának rekonstrukciója, valamint a déli, 1960-as években épített „középkori” kertek és a közlekedési rendszer felújítása. Bár az eddigi döntéseknek megfelelő szakmai megalapozottságuk és indokuk van, a sajtóban éles, politikai színezetű polémiát kavartak. Nem egyértelmű többek között a Hauszmann-tervek kizárólagossága, a kupola sorsa, vita tárgya a további munkálatok iránya, valamint a fővárosi és országos fejlesztési tervekbe való illeszkedése. Kérdés továbbá, hogy beilleszthető-e ez a nagy ívű projekt a közelmúlt sikeres európai újjáépítései sorába, mint a Vilniusi Királyi Palota, a drezdai Frauenkirche, vagy a berlini császári palota. Minderről az Országépítő képviseletében Dévényi Sándor, Szűcs Endre és Csóka Balázs kérdezte Potzner Ferenc Ybl-díjas építész, művészettörténész, dr. Rostás Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese, közgazdász, művészettörténész és Varga-Ötvös Béla közgazdász, városfejlesztő szakmai véleményét.
Mindehhez adalékul szolgálhat a budavári – később Balatonalmádiba költöztetett – Szent-Jobb kápolna viszontagságos története, melyet Szűcs Endre írásából ismerhetünk meg.
Főépítészek c. rovatunkban Radványi György, Sátoraljaújhely és Füzér főépítészének egy évtizedes tevékenységét ismerheti meg az Olvasó, kitekintést adva az általa tervezett Magyar Nyelv Múzeumának tevékenységére.
Vándorokból Mesterek c. sorozatunkban Kovács Ágnes építésszel beszélgetünk, ízelítőt adva a Takács András Emlékdíjjal is elismert Tokaj-hegyaljai tevékenységéből.
A régiónál maradva bemutatjuk Fábián Rigó Tamás mádi alkotását, a Furmint Alkotóházat és Élményközpontot.
Veresegyház fiatal település, lakosságszámának növekedésével jelentősen gyarapodott a római katolikus hívők közössége is. A műemlékileg védett templom helyreállítása során régészeti leletek kerültek felszínre, így a város a bővítés helyett Nagy László építészt felkérve új épület tervezése mellett döntött. A Szentlélek-templom megépülésével méltóképpen rendeződött a település valamikori központjának építészeti arculata.
A templom belsőépítészeti kialakítását Zsigmond Ágnes jegyzi, akinek szerteágazó munkássága a rácalmási városháza, a Danube Expressz és több nevelési-oktatási intézményt bemutató összeállításunkból ismerhető meg.
Az idén 70 éves Szentesi Anikó építésszel Bata Tibor készített interjút.
Vizuális nevelés c. sorozatunkban, melynek aktualitását a 1032/2015-ös Kormányhatározat 17. pontja adja, bemutatjuk Somody Beáta pedagógust és az általa vezetett józsefvárosi gyermek Alkotókört.
Az ismertetés nem teljes körű, a folyóiratot keresse az újságárusoknál, vagy terjesztőinknél (Lapker Zrt., FUGA, MÉSZ, Írók Boltja, Líra Könyváruház, Ráday Könyvesház, Püski Kiadó stb.)
megrendelés, előfizetés: (+36 1) 322-06-77,haabkatalin@gmail.com
www.orszagepito.hu
