Megjelent az Országépítő folyóirat 2022/2 száma.
A tartalomból:
Buji Ferenc amellett érvel, hogy a kultúrának két alaptípusa létezik: az európai és az Európán kívüli. Európa történelmi rendeltetése az volt, hogy más legyen, mint az összes többi kultúra, s ugyanakkor – katonai, technikai, gazdasági és kulturális expanziója révén – az összes többi kultúrát is mássá tegye: saját képére formálja.
Jánosi János által tervezett új uszoda inspirációja, a nyugodt vízfelületre hulló vízcsepp látványa, amely előbb koncentrikus körökben hullámok sorát kelti, majd visszapattanva gömbcseppet alkot, ami újra lehullva további körkörös hullámok sorát gerjeszti a vízen, míg energiája el nem enyészik. Az épület egészét, úgy tömegformáját, mind belső terét meghatározó kupolaforma innen ered.
Veresegyházon századfordulós tömegformálás, hagyományos anyaghasználat (piros cserép, látszó faszerkezetek, vakolat, tégla és kőburkolat) volt az elvárt tervezési irány. A Pintér Balázs által tervezett házak különbözőek, de egységes hangulattal, szerves kapcsolódással épültek, ahogy a régi kisvárosi térfalak.
A Makovecz kormányhatározat programjának harmadik ütemében került a Képes Kávéház megépítése.
Makovecz Imre eredeti vázlatait Zsigmond László dolgozta fel és készítette el a végleges terveket. A megépült Kávéház szerencsésen helyezkedik el, a szabadon álló, kétszintes épület körbejárható.
Mátészalkán magánkezdeményezésre egy új intézmény született Makovecz Imre tervei alapján. Pénzes Ottó a Mátészalkai Művészetbarát Egyesület elnöke reggel elindul egy Makovecz-házból, majd munka után a Képes Kávéházba, ahol kollégákkal, barátokkal, vendégekkel találkozik. Úgy gondolja a Hamvas Béla által megfogalmazott aranykort meg tudta teremteni Mátészalkán.
Egy kisgyermek fejlődésében rendkívül nagy szerepet játszik az első néhány év. Szükségünk van egy szeretetteljes közegre, ami biztonságot jelent. Ebből a gondolatból táplálkozik Horváth Zoltán terve. Alapelve, hogy a gyermekeknek nyugodt és otthonos közeget teremtsen, hogy az igazi otthontól való távollét ne jelentsen számukra idegen környezetet, kiszakadást.
2022. március 28-án adták át a „Jövőt építünk” címmel a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága által meghirdetett pályázat díjait. Jó lenne az eredményhirdetést „csupán” egy mérföldkőnek tekinteni. A benyújtott pályaművek minőségi inhomogenitása felveti a párhuzam kérdését a Klebelsberg féle iskolaépítési modellel. Talán a legfontosabb teendő tisztázni, hogy mi ma a szerepe egy állami pénzből épülő oktatási, nevelési épületnek határainkon innen, vagy túl.
Molnár V. József azt vallotta, amit eleinknek. Az életünk egy hatalmas életfolyamat egy szakasza. Egy szakasz. Én folytatok valamit, amit eleink kezdtek el és valaki majd folytatni fogja azt, amit nekem abba kellett hagyni. Az ember élete is befejezetlen marad itt a földön és úgy kell majd elmennünk, hogy át tudjuk adni azt, amit mi tudunk, hogy valaki majd tovább folytassa.
Zsigmond Ágnes így emlékszik vissza Molnár V. József életére és előadásaira: „Belső tűztől hajtva, saját szellemi szabadságvágyából vezérelve talált meg olyan összefüggéseket a világban, amelyek összefoglalva és megmutatva még sosem voltak.”
Turi Attilát választották a Magyar Művészeti Akadémia alelnökévé. Alelnöki programjában kiemelt szerepet kapott a Magyar Építészeti Múzeum épületegyüttes. Olyan intézmény megvalósítását tervezik, mely a találkozás, az ismeretszerzés, a képzés és oktatás helye, élő ház, mely befogad, s élményekkel ajándékoz meg, lehetőséget adva az építőművészeten kívül más művészeti ágaknak is. Még nem láthatja előre a feladatokat, melyet az akadémia köztesületi és kulturális szerepe megkíván, de áll elébe, mint ahogy eddig is tette építészként, főépítészként, oktatóként, és köztestületi tisztségviselőként.
A lap előfizethető ITT, megvásárolható ITT
