2024. szeptember 16-án a Hegyvidék díszpolgára címet vehette át az önkormányzattól Osskó Judit a MOMkult Kupolatermében rendezett ünnepségen.Több mint három évtizeden át sugározta a Magyar Televízió az Unokáink is látni fogják című építészeti műsort, aminek műfajteremtő ötletgazdája, szerkesztője és műsorvezetője volt.
„Köszönettel tartozunk Osskó Judit műsoráért, tevékenységéért, amit ezek által kapott nemcsak az építészszakma, hanem a tágabb közönség is” – jelentette ki a díszpolgári oklevelet átadó Pokorni Zoltán polgármester. Hangsúlyozta, hogy a díszpolgári cím nem a díjazottnak, hanem nekünk fontos, egy kerület közössége számára is kellenek példaképek, hogy „kitűzhessük a falunkra a díszpolgárok arcképét, nevét, és elbüszkélkedhessünk velük”.
„A kitüntetés megtisztelő és váratlan, de az is, hogy mindenki eljött, akinek meghívót küldtem. Alig tudtam a meghatódottságomon úrrá lenni” – osztotta meg érzéseit a Hegyvidék legújabb díszpolgára Osskó Judit, és elmondta, nagyon szeret a hegyvidéken élni, kedveli légkörét, hangulatát, nemcsak a természeti, hanem az épített környezet miatt is. Ide köti két kiváló, a kilencvenes évek előtt készült társasház is, melyek férje, Tokár György Ybl-díjas építész tervei alapján épültek a Hajnóczy József, valamint a Hertelendy utcában.
Alább Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója és tagja laudációját olvashatják.
MÉLTATÓ SZAVAK
OSSKÓ JUDIT – a Hegyvidék Díszpolgára kitüntető címéhez
Tisztelettel köszöntöm a díjátadó ünnepséget, Osskó Judit díjazott ÉRTÉKTEREMTŐT, s az értékekre figyelmes, s ezzel PÉLDÁT TEREMTŐ díjadó házigazdát.
A sokféle díjjal elismert Osskó Judit építész és televíziós „krónikás” igencsak kivette részét az értékteremtésből. Elszánt és türelmes legyen, aki életművéről leltárt készít. Az ezt célzó „építészet a képernyőn” c. összefoglaló önéletrajzi írás 30 oldalas. Ez a bőség lehetetlenné teszi a tételes méltatást. Így hát csak átfogóan:
Vannak rendhagyó építészek, kik nem a hagyományos épületalkotásban, hanem az építészet, határterületén, vagy más kultúrterületen hoznak létre sajátos és jelentős életművet. Az építészek büszkén tekintik családtagnak Rubik Ernőt, Határ Győzőt, Latinovits Zoltánt, Halmos Bélát, a XII kerületben alkotó Szél Ágnest, Zsitva Tibort, a „gömböc”, vagy a PREZI alkotócsoportok építészeit. Ebbe az elitklubba sorolom Osskó Juditot is, azokhoz, kiknek valamilyen intuitív felismerés, sugallat határozta meg az életen át vállalt különös szerepüket. Ilyen kegyelmi pillanat lehetett, amikor a pályakezdő építész, Osskó Judit 1973-ban felismeri a televízió, s az építészet, e két vizuális műfaj és kultúra kapcsolódási lehetőségét. Ezzel felfedezi önmagát is, műfajt és személyes küldetést teremtett. Ez után jön 34 éven át az „Unokáink is látni fogják” maratoni sorozata, s más építészeti műsorok, összességében kb. 300 film, melyben megszólalnak a kortárs építészet belföldi és külföldi kiválóságai, megjelennek az akkori nemzetközi építészeti trendek, műhelyek, konferenciák, biennálék, elmúlt korok építészete a világ minden tájáról (Indiától – Chicagóig), stb. Hatalmas kulturális és dokumentatív értékű munka.
Mik is voltak ennek a „missziónak” átfogó értékei?
- Osskó Judit az első 17 évben, abban az időben szerkesztett – mondhatni árral szemben – rendszeres „kapunyitó” szakmai műsorokat az építészeti kultúráról, progresszivitásról, nemzetközi kontextusról, amikor az elzárkózó, belterjes szocialista politikától ez távol állt, s éppen a lakótelep építés, iparosítás, tipizálás volt a célkeresztben, s az építészetre csupán materialista szemmel, mint építésre tekintett, elfeledve annak humán, spirituális tartalmát, kulturális gyökereit és hatását.
- Osskó Judit műsorával, 34 éven át közüggyé, s a közbeszéd tárgyává tette az építészetet. Műsora érdekes volt, sok nézőt vonzott, s hatása széles körű lehetett, hiszen még nem volt ennyi felesleges televíziós csatorna sem. Idézem a miskolci Horpácsi Sándor újságírót a ’80-as évekből: „Néha – amikor az Unokáink is látni fogják című műsort nézem – irigylem az építészeket. Egyik értelmiségi rétegünknek sincs ilyen tudatos, a szakma gondjait és presztízsét óvó, élesztgető műsora, mint Osskó Judité. Elképzelhető (hallottam már ilyen hangokat is), hogy nem minden építész szereti, de azt senki se vitatja, hogy műsorai mindenkor a közügy és közgondolkodás szintjére emelik az építészetet.”
- Osskó Judit műsora vitafórum is volt, s a civil véleményalkotás és kurázsi helye és szócsöve. Ennek ellenére sohasem volt közvetlenül politizáló, inkább a politika fölött állt, mint értelmezésem szerint az építészet maga. Ugyanakkor többször megjelenítette, nyilvánossá tette a hatalomgyakorlók, a civil társadalom, s a szakma vélemény-konfliktusait. Ebben is úttörő volt. Ám Osskó Judit, másoktól eltérően később sem fabrikált magából ellenzéki kultúr-celebet, pedig tehette volna. Bár politika felettiségre törekedett, de az aktuális konfliktusokat nem kerülte. Volt is része benne (elég csak a Bécs-Bp. EXPO szálloda építésére, a román falurombolásra, a miskolci belvárosra, a Kormányzati Negyedre, a Várkert bazárra, a kecskeméti Malom centerre, az V. kerületi Zeppelinre, a budapesti magasház vitára, s más kerekasztal vitákra gondolni).
- Műsorfüzérei nemcsak szakmai, de közművelődési, ismeretterjesztő, esztétikai értelemben is népnevelő hatásúak voltak, melyek az épített környezet fontos „imázs teremtő” erejét is érzékeltették. Tudatosan meg akarta változtatni a magukra hagyott emberek látásmódját, s felmutatta az akkori nemzetközi és hazai értékeket. Filmjei sok fiatalt inspiráltak arra, hogy az építész hivatást válasszák.
- A televíziós munka közben olykor, elhagyva a vizuális nyelvet, a képernyőt íróasztalra cserélte, mely öt könyvet eredményezett, köztük a 2013-ban kiadott, Antall József miniszterelnökről szóló történelmi fontosságú kötetet.
- Hatodik, átfogó értékként említem Osskó Judit alkotásainak rendkívüli dokumentatív értékét. Ha végre megvalósul a régen vágyott Építészeti Múzeum, úgy abban külön Osskó termet lehet és kell létrehozni a négy évtized alatt alkotott több száz filmjének vetítésére, hogy unokáink unokái is láthassák azokat. Mindezért az építészet, az építészek, Budapest, s a nemzet is köszönettel tartozik, s hálás lehet Neki, mert hiteles krónikásként vizuális építészettörténetet írt.
A köszönet egyik kifejezője a mai díj is. Osskó Juditnak sok díja van, építészeti és újságírói egyaránt (Ybl -, Príma Primissima -, Kós Károly -, Táncsics díj, Akadémiai újságírói díj, film és a MÜOSZ képzőművészeti díja, a Magyar Művészeti Akadémia aranyérme stb.). Bár Osskó Judit még velünk van, része a szakmai közéletnek, ugyanakkor hiányzik. Életművének elvitathatatlan egyedi értékét ez a hiány, műsorainak és személyének képernyőről való hiánya érzékelteti, Az általa vállalt és betöltött missziót nem folytatják a fiatalabbak, s erre intézményi törekvés sem észlelhető. Pedig az épített környezet minősége, kultúrája, társadalmi és szakmai vitája ma ugyanolyan fontos és problematikus. Elmarad a jó viták folytatása, nyilvánosság. A stafétabot padlóra került. Felveszi-e még valaki?
De Osskó Judit szakmai-közéleti elkötelezettségét jellemzi az is, hogy nemcsak többszörösen díjazott alkotó, hanem díjalapító is. Férjével Tokár Györggyel, a kiváló, Ybl- és Prima-díjas építésszel, nevük rövidített összevonásával alapították az u.n. OSSKÁR-dijat, melyet már harmadik alkalommal hirdettek és ítéltek meg, az építészek jelentős érdeklődése mellett.
S milyen személyes tulajdonságok adták erőforrását és garanciáját gazdag életművének? Megkísérlem felsorolni: építészeti tudás, szakmai elkötelezettség, következetesség, tájékozottság, empatikus képesség – mondhatnám szeretet – műsorainak jól kiválasztott témája, tárgya és személyei iránt, az építész férj, a biztos értékválasztás, a vonzó képernyő-arc, érzékenység, sodró energia és következetes moralitás, együttműködő készség és kemény vitázó bátorság, humor, hit, kíváncsiság más értékteremtő személyek iránt, emberség, alázat, feminin báj, közvetlenség és nyitottság, mellyel riportalanyait is képes volt oldottá, nyitottabbá tenni.
Kívánom, sőt szorgalmazom, hogy a ma átadásra kerülő díj, Osskó Judit életművének újbóli elismerése mellett, segítsen felismerni azt is, hogy az általa kezdeményezett misszió teljesült, de folytatása ma hiányzik.
Gratulálok Osskó Juditnak a megérdemelt díjhoz, s egyben gratulálok a Hegyvidéki Önkormányzat értékválasztásához is. Ha végignézem az eddigi díszpolgárok névsorát biztos értékítéletet látok, olyan jelentős személyeket akik értékteremtő életükkel hitelesítik a díszpolgári címet. Ma Osskó Judit esetében is elmondható, hogy ez az igényesség folytatódott. Némi aggodalommal kívánom, hogy folytatódjon a jövőben is.
Ezzel végére értem az örömmel vállalt méltatásnak, s köszönöm a kitüntettre irányuló kitüntető figyelmüket.
Bodonyi Csaba DLA építész, a Hegyvidéki főépítészi tervtanács tagja.
