2026. július 15–19. között első alkalommal szerveztünk nemzetközi építészeti tábort Székelyabodon. A program célja a település épített örökségének és táji értékeinek felmérése, dokumentálása, valamint egy későbbi komplex értékleltár szakmai megalapozása volt. Már az előkészítés során nyilvánvalóvá vált, hogy a település egységében fennmaradt épített és kulturális öröksége olyan gazdag, hogy annak teljes körű feltárása hosszabb távú munkát igényel; a tábor ennek első lépését jelentette.
A szakmai programot a helyi közösséggel folytatott kerekasztal-beszélgetés nyitotta meg, amelyet településbejárás és helyszíni felmérés követett. Az építész- és építőmérnök-hallgatók kézi felmérések alapján települési felmérési rajzokat, helyszínrajzokat, bútorozott alaprajzokat, homlokzati és részletrajzokat, valamint tipológiai vizsgálatokat készítettek. A munkába biológus és topográfus hallgatók is bekapcsolódtak, így a dokumentáció az épített környezet mellett a táji és természeti értékekre is kiterjedt. A felmérések eredményeire építve a résztvevők vázlatterveket dolgoztak ki a települést érintő építészeti feladatok lehetséges megoldásaira.
A terepi munka során egyértelművé vált, hogy Székelyabod értékei nem csupán az épületekben és a településszerkezetben, hanem a helyi közösség tudásában és emlékezetében is jelen vannak. A lakók nyitottsága, vendégszeretete és örökségük iránti felelőssége meghatározó része volt a tábornak. Különösen emlékezetes maradt egy hagyományos szövőszék újbóli működésbe állítása, valamint azok a személyes történetek, amelyek az épített környezet mögött meghúzódó életformát és közösségi emlékezetet tették kézzelfoghatóvá.
A zárónapon a táborban készült felmérési rajzokból készült képeslapokat adtunk át a helyieknek, jelképes visszajelzésként arról, hogy az általuk őrzött értékek nemzetközi jelentőségű örökséget képviselnek.
A tábor tapasztalata megerősítette, hogy az épített örökség megismerése és megőrzése csak a helyi közösséggel együttműködésben lehet eredményes. Székelyabodon a hely szelleme ma is élő valóság: az épületekben, a tájban és mindenekelőtt az emberek emlékezetében és mindennapi életében.
Szakmai vezetők, tanácsadók: Kottmayer Tibor néprajzos, Kovács Áron, Márton Ildikó, Nagy Kristóf György építészek, Orosz Attila és Sárosi Béla építőmérnökök, Bende Zsuzsanna és Tășlăvan Róbert tájépítészek valamint Bill Parker, Ragab Ádám és Szabó-Iglár Viktória az Intbau Hungary részéről
Diákok: Becsek Boglárka, Bot Hunor, Czapp Botond, Farkas Zsófia, Fülöp Mónika, Iacob-Csiszér Dávid, Komáromi Orsolya, Kopacz Abigél, Kovács Edina, Kovács Sarolta, Köllő Dálya-Mária, Köllő Miklós, Laczi Paula-Fatima, Mihály Réka, Moldovan Áron, Oláh Hunor, Sándor Barna, Sebesi Sarolt, Simó Gyopár, Sipos Roland Zsolt, Stigas Georgios, Szabó Boróka, Szebeni Cintia, Szotyori Dorka, Tunyogi Boróka
Támogatók: helyi közösség, Abodi Református Egyházközség, Abod Retreat, Makfalvi Önkormányzat, Magyar Művészeti Akadémia, Százfonat Szociokulturális Egyesület
Szervezők: Erdélyi Építőtáborok, Intbau Hungary, Intbau Romania, Keresztszülő Program, Pyrus Egyesület
Szöveg: Márton Ildikó
