Idén ünnepelte 45. jubileumi évét a nagy múltú Visegrádi Építésztábor. A tábor előzményeiről, valamint a tábor lebonyolításáról a tábor szervezői számolnak be.
A Visegrádi Építésztábor története 1981-re nyúlik vissza, amikor néhány lelkes műegyetemi építész hallgató felkereste Makovecz Imrét, hogy segítse őket az építészet minél mélyrehatóbb megismerésében, a hivatalos egyetemi oktatás szárazságán túl.
A Mester arra buzdította a fiatalokat, hogy közös építéssel tapasztalják meg az építészet életszerűségét. Ennek helyéül a Pilisi Parkerdő Gazdaság területén található, elhagyott bányaudvart sikerült megszereznie Visegrád külterületén. A táborok két évtizeden át kerültek megrendezésre, ma a helyiek „indián táborként” emlegetik a helyet, ahol néhány építmény még áll az egykori táborok munkái közül. Több év kimaradás után 2014-ben kelt új életre a Tábor, amikor Visegrád Város Önkormányzatának köszönhetően a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves építészet című tantárgyának hallgatói ismét átélhették az építés drámáját és teszik ezt azóta is minden évben.
A 2026-os Építésztábor a 45 éves jubileumi évfordulón túl az építés helyszínét tekintve is különleges volt. Idén visszatértünk a gyökerekhez, a Pilisi Parkerdő adott otthont a tábornak a Mogyoróhegyen található Vándor-táborban. A hely különlegességét a természet közelségén túl erősítette a táborhelyen található Makovecz Imre által tervezett konyha és mosdó épület is. Az idei ötletpályázat programját a Visegrádi Erdészettel együttműködve dolgoztuk ki. A hallgatók feladata a Nádas-tó partján található rossz állapotú, elavult pavilon újratervezése és megépítése volt. A pavilon gyermektáborok idején oktatási funkciót tölt be, így a koncepcióalkotás során olyan szempontokat kellett szem előtt tartani, miszerint a pavilon alkalmas legyen 25-30 gyerek befogadására és a terv tartalmazzon ülő funkciót, valamint az oktató számára pakoló felületet/asztalt.
A tervpályázat sikeres volt, tizenhét beérkezett pályaműből a táborozók Kránicz Gábor ‘Sármány’ névre hallgató tervét szavazták meg. Az építmény terveinek kiviteli szintű kidolgozására júliusban került sor, Gábornak köszönhetően nagyon részletes és pontos tervdokumentációval kezdtük meg az építést.
A pavilon építése egy munkavédelmi oktatással és a tervek ismertetésével indult. Ezt követően elindult a pontalapok előkészítése, valamint ezzel párhuzamosan a faanyagok feldolgozása: csiszolás, fózolás és festés. A pontos gyártmányterveknek köszönhetően gördülékeny volt a munkamegosztás és a feladatok organizációja. A legnagyobb kihívás a két főállás kézi erővel való összeépítése volt, valamint a szelemenek kézi erejű felhelyezése, de a folyamat pontos kitalálásával a táborozók ezt az akadályt is könnyen vették. A szarufák már könnyebb feladatnak bizonyultak, valamint idén a legtöbb táborozó számára újdonság volt a cserépfedés készítése, utoljára 2022-ben készítettünk ilyet a táborban. A lelátó kialakítású padsorok külön szerkezetként kerültek beépítésre egy padló szerkezettel együtt.
A tábor során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy különböző programokkal színesítsük az építéssel teli napokat. Meglátogatott minket Badik-Szabó Dániel, az Ybl Miklós Építéstudományi kar oktatója, az NTDK vezetője, aki egy asztalos workshopot tartott a hallgatóknak. Velünk volt a táborban Varga Virág pszichológus, aki egy játékos tréninggel segítette a táborban folyó csapatmunkát. Meghívásunkat elfogadta a Swissporton csapata, akik amellett, hogy a szükséges mennyiségű cseréppel szponzorálták a tábort, tartottak egy alkalmazástechnikai előadást és válaszoltak a hallgatók kérdéseire. Végül, de nem utolsó sorban, egy estére velünk tartott Erhardt Gábor Ybl- és Pro Architectura díjas építész, a Szerves Építészet című tantárgy oktatója is, aki a táborozókat aktuálisan foglalkoztató kérdésekre válaszolt.
A tizennégy nap építés során negyven építészhallgató fordult meg a táborban a Kárpát-medence legkülönbözőbb építész képzéseiről. Elképesztő büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a hőség és a szárazságból adódó por ellenére minden táborozó hatalmas lelkesedéssel és kitartással vetette bele magát a munkába és dolgozott a közös cél érdekében. Külön öröm volt számunkra, hogy idén nagy számban vettek részt a táborban első- és másodéves hallgatók, akik az idén végzett építészekkel remek csapatot alkottak együtt.
Egy nap ráadással ugyan, de elmondhatjuk, hogy olyan építménnyel gazdagítottuk a Parkerdő területét, amely méltó ahhoz az épített örökséghez, amely Makovecz Imre keze nyomát viseli. Bízunk benne, hogy minden táborozó jó élményekkel, új tudással, tapasztalatokkal – és ami a legfontosabb – értékes kapcsolatokkal gazdagodott a tábor során.
Erhardt Anna és Pallos Bence
Fotók: táborozók
