Makovecz Imre öt évtizedes munkássága alatt több mint ötszáz épületet tervezett. A tervek közül több mint kétszáz megvalósult – ezek közül ötven kapott műemléki védettséget 2011 óta. A védetté nyilvánított épületeknek korábban átfogó bemutatása még nem készült, így cikksorozatunkkal ezt a hiányt kívánjuk pótolni.
„De ekkor már a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején megindult valami megállíthatatlanul. Magam egyre másra terveztem az új faluházakat, átalakításokat, toldásokat. Kerestük az anyagot a szinte pénz nélküli építkezésekhez. Visszatértem végleg a faanyaghoz. Jártam építőimmel az erdőt, rönköt válogatni. Egyeztetni és éleszteni a közös érdek tudatát téesz, tanács, lakosság, megye között. Az építkezések abban az időben kezdődtek el, amikor a tanácsok önálló gazdálkodásának nem volt tapasztalata. (…)
A nehézségeket levelek, fenyegetések, a szokásos riadt főnökök nélkül oldottuk meg. Más volt várni a célt, az épület elkészültét. (…) S aztán egymás után jöttek az átadási ünnepek.”
Makovecz Imre Beke Pál népművelővel és Varga A. Tamás művelődésszervezővel végzett közösségfejlesztő munkájának második megépült eredménye volt a jászkiséri Művelődési Ház. Az első – zalaszentlászlói – megvalósuláshoz hasonlóan Jászkiséren is a meglévő kultúrház átalakítására kérték fel az építészt.
Jászkisér a Jászság keleti részén fekszik, eredetileg a Nagykunsághoz tartozott. A településszerkezete tipikus, alföldi halmazfalu képét mutatja, melynek központjában áll a templom, az iskola és a művelődési ház. Utóbbiban a hatvanas évek óta jelentős kulturális élet zajlott, a helyi közösség – a rendszeres kulturális programok és egyesületi élet mellett – részt vett a népi gyökerekből táplálkozó játszóház- és Népművelési Intézet által kezdeményezett nyitott ház kísérletekben.
Az épület megújulását a Művelődési Minisztérium, az Országos Közművelődési Tanács és a megyei tanács anyagi támogatásával, Makovecz Imre tervei alapján kezdték meg. Utóbbit a Népművelési Intézet biztosította. A tervező a meglévő, egytraktusos épületet bővítette kéttraktusossá, az új épületrészben nagyvonalú, többcélú nagytermet elhelyezve. A hosszanti hátfalat – ami így középső főfallá vált – megemelte, és erre támasztotta le a nagy fesztávú, látszó fedélszéket. A két szint magas falat íves nyílások törik át, ezek egyszerre választják el és kötik össze a nagytermet a régi épület tereivel. A korábbi épületbe új funkciók kerültek: aula, klubszoba, kávézó, irodák és kiszolgálóhelyiségek. A tetőtér szakköri szobáinak előteréül szolgáló galéria erkélyes beugrói egyúttal páholyként szolgálnak a nagyteremben.
Az épület megjelenésében a hagyományos alföldi építészetet idézi meg – a helyiek nagy sajnálatára elbontott református parókiához hasonló motívumokat megjelenítve. Belső tereiben a látszó fedélszék filigrán szerkezete a meghatározó térélmény, az áttört, többszintes középső fallal. Ez utóbbi egyszerre kelti pajta vagy magtár és városi tér képzetét. A kívülről látszólag egyszerű épület belülről már az életmű jóval későbbi, „ház a házban” megoldásainak előképe.
A jászkiséri művelődési ház még az útkeresés épülete. Egy meglévő 19. századi épület bővítése, ami nyilvánvaló kötöttségeket jelentett. Fegyelmezett, alföldi, református hagyományokat követő épület, ami ugyanakkor többfunkciós tereivel, áttört falu nagytermével, egymásba olvadó térélményeivel a Bekével és Vargával megfogalmazott közösséget szolgáló faluház jellemzőit is magában hordozza. A helyi közösség két év elteltével örömmel vette birtokba a megújult épületet.
A fentiekből talán fény derül arra, hogy bár az épület kevésbé ismert, publikáció és részletes épületbemutatás soha nem készült róla, mégis fontos állomása az életműnek. Ennek elismerése, hogy 2016-ban felkerült a „Makovecz Kormányhatározat” által támogatott épületek listájára, illetve 2024-ben műemléki védelmet kapott.(1) (2)
Művelődési Ház
Helyszín: Jászkisér
Tervezés: 1982
Átadás: 1985
Munkatárs: Nagy Ervin
Belsőépítészet: Mezei Gábor
Védetté nyilvánítás éve: 2024
Szöveg: Harmath-Gyetvay Enikő
Képek, tervek: Csernyus Bence, Zsitva Tibor, Makovecz Imre Alapítvány
A cikksorozat előző része ITT olvasható.
Források:
(1) 1850/2016. (XII.23.) Kormányhatározat
(2) 36/2024. (X. 31.) ÉKM rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról. 5.§
