Rudolf Mihály építész idén tavasszal átvehette a Magyarország Érdemes Művésze díjat életműve elismeréseként. Ennek apropóján kerestük fel egy átadás előtt álló munkája helyszínén, Bélapátfalván.
Kérlek, mesélj nekünk a bélapátfalvi Nagyboldogasszony templom felújításáról!
A Bél-nemzetség egykori területén beszélgetünk, a Bélkő-hegy tövében. II. Kilit egri püspök 1232-ben adományozta ezt a földet a saját nemzetségi területéből a ciszterci rendnek. A püspök korábban II. Endre királyunk első embere volt, és ugyan bizonyíték nincs rá, de majdnem biztos, hogy ő fogalmazta az Aranybullát. Az építkezést a pilisi anyakolostorból érkezett szerzetesek megkezdték, de tíz év sem telt el, amikor IV. Béla Muhiból visszavonuló seregei az apátságnál megütköztek a tatárokkal. A minden bizonnyal felégetett templomot és kolostort 1282-ben a kunok tarolták le, aztán az 1310-es években újra tűzvész pusztított itt. A török idők előtt Perényi Péter várkapitány fennhatósága alatt állt Eger. Perényi áttért az ágostai hitvallásra, kiűzte Bélapátfalváról a cisztereket, akik később visszajöttek, de a sűrűsödő oszmán zaklatások miatt végleg elhagyták az apátságot. A templom a török időkben olyan romos állapotba került, hogy – leírások szerint – fák nőttek már benne.
Milyen beavatkozások köthetők hozzátok az épületben?
Voltak megkerülhetetlen statikai feladatok. Sok kritikát kaptunk a fő-és mellékhajókba beépített vonóvasak miatt, de a statikus nem tudta igazolni, hogy más megoldással még száz év múlva is állna a templom. Az északi oszlopsort Brutt Saver spirálos megerősítéssel láttuk el, s a beavatkozást a kőrestaurátorok kezelték. Amikor elkezdtünk dolgozni, olyan földtakarás volt az épület keleti oldalán, hogy a lábazat nem látszott. Folyt be a környező csapadékvíz a templomba. Mi jelentősen lejjebb vittük a külső talajszintet, és körbe dréneztük az épületet. A drénrendszer lejt oldalán kivezettük a vizet, a másik oldalán pedig kiszellőztettük a rendszert egy kürtővel, így szárítjuk a falakat, amelyek belső oldalán egy sávban kavics van, ezalatt egy elektromos fűtő pászma fut, ami kevés áramfogyasztással egy kicsit megemeli a faltő hőmérsékletét. A többcélú múzeum épület hátsó tetőfelületén elrejtett napelemek látják el részlegesen elektromos árammal a templomot és a két kis épületet. Van négy rózsaablak, amiből kettő fa-, egy fémszerkezetű, egy pedig kőkeretezésű. Ezekre Volterrából hozattunk alabástromot. Egy centi vastag üvegre kasírozott szintén egy centiméter vastag alabástrom az üvegezésük. A pisai dóm és a volterrai székesegyház hasonlóan alabástrommal van „beüvegezve”. A szentély két tölcsérbélletes ablaka kapott még ilyen megoldást. A sekrestyébe vezető ajtót helyreállítottuk az eredeti vasalatokkal, a helyiség padlósíkját csökkentettük a régi szintre. A sekrestye egy kéboltszakaszos tér, amiből az első szakasz kap ténylegesen sekrestye funkciót – a restaurált barokk szekrénnyel – a második szakaszban a rakatolható székeket fogják tárolni. A korábbi barokk padokat kivettük az épületből, azok – restaurálást követően – remény szerint egy másik templomban lesznek felhasználva.
Épült két új épület is. Aki az Apátsági út felől érkezik, először ezekkel találkozik. Mesélnél ezekről?
A templomhoz közelebbi ház vélhetően a kőedénygyár legkisebb megmaradt épülete volt, amit az utolsó időkben erdészháznak hívták. Ez egy háromosztatú részlegesen alápincézett épület volt, amit átalakítottunk, nyugati oldalát tornáccal bővítettük. A templomhoz közelebbi helyiséget megnöveltük, így kialakulhatott egy tanácsterem. A középső helyiség a fogadótér lett. A hátsó traktusba vizesblokkot terveztünk, és az épület déli végére, egy másik bővítésbe akadálymentes mosdó került. A másik épületet – ami teljesen új – többcélú múzeumépületnek hívjuk, úgy terveztük meg, hogy kápolnaként is lehessen használni, ha egyszer erre szándék lesz. Fontos volt, hogy a régi erdészház és az új épület között létrejöjjön egy olyan külső udvar, amit „nyitott tanteremként” lehet használni, ha például az egri ciszterci gimnázium egyik osztálya hétvégi lelki gyakorlatra jön ide. A többcélú épületben van székraktár, teakonyha, pincéjében vizesblokk és kőtár. Ha rekollekciókor itt van százkilencven pap, őket meg lehet vendégelni. Az utóbbi negyvenöt évben az egri papszentelést követő héten ide gyűlik össze a főegyházmegye összes papja rekollekcióra. És itt lesznek azok a bútorok, amik a templomba nem kerülnek vissza a felújítást követően. Ilyen a főoltárkép, ami a szentélyben volt, de eltakarta annak két ablakát. Ezt már az 1964-es felújítás idején Rados professzor úr áttetette a szentély északi falára, hogy az ablakok kiszabaduljanak. Ide jön még két mellékoltár, két barokk gyóntatószék és egy szószék. Kérdéses az orgona sorsa. A műemléki hatóság ragaszkodik hozzá, hogy visszakerüljön a templomba, de ott az a nyugati rózsaablakot eltakarná, ezért az építtető nem szeretné visszatenni. Magam nem szeretném, ha egy egri vagy budapesti raktárba vagy templomba kerülne, így a többcélú múzeum épületébe terveztem egy karzatot, hogy ide kerülhessen.
A cikk teljes terjedelemben az Országépítő 2026/2-es számában olvasható, amely beszerezhető ITT, előfizetni pedig ITT lehet.
