Az Országépítő folyóiratok főszerkesztői és minden munkatársa nevében Boldog Karácsonyt kívánunk!
A hegyes fatornyú Árpád-kori templom, háttérben a Vigyázó vonulatával Kalotaszeg, sőt, egész Erdély egyik jelképe. Kós Károly, Jékely Zoltán és ahogy a fenti idézet mutatja, Ady Endre számára is ihletadó volt a táj és a falu, illetve a fölé magasodó Istenháza. Ez a különleges templom a közelmúltban, immár sok erdélyi társához hasonlóan megújult, bár talán nem is ez a kifejezés a legmegfelelőbb: sokkal inkább gondos restaurálás, helyreállítás és állagmegóvás történt.
Ezt a rendkívül összetett és az egész magyar kultúra szempontjából fontos helyszínt vette kézbe Tulogdy László kolozsvári építész a református egyházközség és a munkákat összefogó Pap Ákos lelkész megbízásából. A felmérések során kiderült, hogy az épület komolyabb statikai beavatkozást, megerősítést nem igényel, csupán a tetőszerkezet néhány elemét kellett cserélni. A munkák jelentős részét a különféle szakrestaurátori beavatkozások tették ki. A korábban fehérre meszelt gótikus kőelemek (a szentély boltozati bordái, ablak- és ajtókeretek, támpillérek) visszanyerték eredeti felületüket. A szentélyben a kőbordák kifestését is feltárták, restaurálták, így újra látható halvány színezésük. Talán leglátványosabb munkát a festőrestaurátorok végezték: a karzatmellvéd olajfestékrétegének eltávolítása után helyreállították az Umling-féle festést, ami így teljes egységet alkot a korábban is látható, de szintén restaurált mennyezetkazettákkal, padfestéssel. A későreneszánsz szószék festett virág- és szőlőindás kőmellvédjét szintén restaurálták. A belső és külső meszelt vakolatokat helyreállították (középkori falfestést itt nem tártak fel), a kőpadlót kiegyenlítették és természetesen a gépészeti és elektromos rendszer is megújult, valamint új, a teret kiemelő világítási rendszer is készült. A templom és a két bejárati torony új, kézzel hasított zsindelyfedést kapott. A külső védőfalat szintén felújították.
A felújítás során, ahogy Kalotaszeg többi templomában is, fontos és érzékeny téma volt a belsőt díszítő varrottasok kérdése. A valóban gyönyörű, sokszor az egyes konfirmálóknak dedikált kézimunkák eltakarták a karzatok, padok festett mellvédjeit, valamint a szószéket. Néprajzi kutatások szerint ezek a textíliák a trianoni diktátum után terjedtek el, a magyarsághoz való tartozás vizuális megerősítéseként. Nehéz, építészeket, lelkészeket, presbitereket, műemlékes szakembereket és természetesen a híveket érintő kérdéskör ez, amit Valkón a presbitériumnak sikerült bölcsen és méltón megoldania. Az Úrasztalára visszakerült a varrottas, de ezen kívül a templomtérben csak kis, fehér kézimunkákat helyeztek ki, így a szószék és a mellvédek újra teljes szépségükben láthatók, viszont megmaradt a belső tér hívek számára is kedves, otthonos hangulata. Ugyanakkor egy külön emlékszobát alakítottak ki Kónyáné Schéfer Teréznek, aki a két világháború között a régi minták alapján újraalkotta és fellendítette a valkói varrottasok hagyományát. A gótikus boltozati bordák restaurált halvány festése, a falak fehér meszelése lenyűgöző harmóniában van az Umlingok festett mennyezetkazettáival, mellvédjeivel, a szószékkoronával, valamint a berendezés égkék színével, amit az új világítás is fokoz.
A valkói templom úgy újult meg, mintha láthatatlan kezek végezték volna a munkát: minden tisztább, színesebb, egységesebb és rendezettebb lett, mégis megmaradt a patina, az otthonosság, a templom magával ragadó hangulata. Jobb nem is történhetne egy sok vihart megélt erdélyi műemlékkel.
A cikk teljes terjedelemben az Országépítő 2024/4-es számában olvasható, amely beszerezhető ITT, előfizetni pedig ITT lehet.
Szöveg: Szende András
Fotók: Bologa Andrea
Stáblista:
Építtető: Magyarvalkói Református Egyházközség, Pap Ákos lelkész
Generáltervező és statika: M&M Design Srl. Maksay Ádám mérnök, Bartha Csaba mérnök
Építész tervező: Tulogdy László
Gépészet: Buzura Anca, Szabó Erzsébet
Művészettörténész: Dr. Weisz Attila
Kivitelező: Petruș Adrian, Albu Anca
Pályázati Tanácsadó: Ilyés Szabolcs, Gjó Beáta, Kovács Réka Emőke
Farestaurátor: Drăgan Dragos
Kőrestaurátor: Kiss Zoltán
Falkép restaurátor: Horváth Levente
Asztalos-restaurátor: Inovan Dorin
Művezető: Oprea Ovidiu
