Református templom, Soroksár, Újtelep – Rüll Tamás

„Mihez hasonlítsuk az Isten országát? (…)
A mustármaghoz, amely mikor földbe vettetik,
minden földi magnál kisebb. És mikor elvettetik,
felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz, és nagy ágakat hajt,
úgy, hogy árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak.”
Márk 4:30-32

2008. nyarán megkeresett Péterffy György a soroksári református gyülekezet segédlelkésze, azzal a kéréssel, hogy építész tervezőként segítsem a Soroksár-újtelepi fiókgyülekezet templomát megvalósítani. A lelki pásztor úr építészmérnök húga, Péterffy Orsolya ajánlott erre a feladatra egyetemi éveinktől származó ismeretségünk alapján.
Péterffy tiszteletes úr elmondta, hogy az újtelepi gyülekezet az egyházközségi gondnok úr családi házának egy szobájában működő imaházban tartja istentiszteleteit, tisztes szegénységben. Jelezte, hogy Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata telket készül adományozni az Egyházközségnek a templomépítéshez. A városszerkezetileg alkalmasabb telek, amely a katolikus templommal szemközti kiemelt helyen található egy multinacionális áruházlánc tulajdonába került. Végül a Szentlőrinci út mellett egy lakóterületi területet adományoztak a soroksári gyülekezetnek. Az 1500 négyzetméteres földdarab és a kapcsolódó kerületi szabályok utóbb erőteljesen befolyásolták az épület térbeli elrendezését.
A hely szellemének megismerése közben a tervezési program meghatározása vált időszerűvé. Ehhez kezdetben kevés támpontot kaptam, azonban egy lényeges útravalót megfogalmaztak. Támaszkodjunk a református hagyományokra. Az első vázlattervek elkészítése indított meg egy élénkebb párbeszédet arról, hogy mi legyen az újtelepi református gyülekezeti központban. A templomtéren kívül gyülekezeti terem, tanácsterem vagy hittanterem, lelkészlakás, lelkészi hivatal, baba-mama szoba, vendégszoba és kiszolgálóhelyiségek létesültek az együttesben.
Az első építészeti koncepció a mottóként választott Igéből és a hely sajátosságaiból indult ki. A Soroksár-újtelepi településhatár évszázadok óta a puszta és a művelt föld határa. A puszta földjét feltörve magvetésre van szükség, ahogy a gyülekezet növekedése miatt is új lendületet vártak a fiatal lelkésztől. A ház ezért az első vázlatokon mag formát öltött, amiből a torony hajtásként bújik elő, aminek termőtestében a toronyfejezetben ott a magkezdemény, a harang, ami az igehirdetés hírét terjeszti, amikor megszólal. Egy épület méretű képpé nagyított krisztusi példázat vált volna láthatóvá.
A terv megosztotta a formálódó újtelepi gyülekezetet. Sok támogatóval beszéltem, de végül a soroksári gyülekezet presbitériuma Péterffy tiszteletes úrral kiegészülve magára vállalta a döntés súlyát, ….

A teljes szöveg, valamint az építésszel készült interjú az Országépítő folyóirat 2020/4-es számában olvasható. A lap beszerezhető ITT.

Szöveg és fotó: Rüll Tamás