Somogyi Győző Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész, az MMA rendes tagja 2026. június 14-én hunyt el. A temetése utáni agapén Varga-Ötvös Béla mondott beszédet, aki Somogyi Győzőt követte a Káli Medence Környezetvédelmi Társaság elnöki posztján. A rendelkezésünkre bocsátott szöveget a temetés fotóival illusztrálva olvathatják (fotó: Walter Péter és Szathmári Melinda / MMA).
A borítókép Somogyi Győző salföldi házának (fotó: Szathmáry Melinda) és Salföldi főutca szamarakkal (2021) című festményrészletének felhasználásával készült.
Győző öröksége
Győző öröksége, a művészete, látásmódja, közösségi és kulturális aktivitása rendkívül sokrétű, gazdag. Én egy olyan, Győző által felvállalt, mondhatni „pásztor” jellegű missziójáról szeretnék megemlékezni, amely életművének egyik legizgalmasabb hatása, öröksége. Ez pedig a személyes életmóddal hitelesített ún. „visszatanítás” témakörébe tartozik. A néprajzban a visszatanítással azt a tevékenységet jellemezzük, amelynek keretében a már feledésbe merült vagy eltűnőben lévő hagyományokat – táncokat, dalokat, szokásokat, gazdálkodási és kézműves ismereteket – felelevenítik, megtanítják és megújítják a falusi és városi közösségek számára. A visszatanítás gondolata már a harmincas években megjelent, de igazán a hetvenes években kezdett kibontakozni. A jelenség kezdetben a táncházmozgalomban kapott formát és fórumot, de rendkívül inspiráló hatású volt a film- és képzőművészetre, a zenére, az irodalomra, a magyar hagyományok és történelem mélyebb megismerésére.
Külön érdekesség, hogy a visszatanítók első nemzedéke nagyrészt városi, sőt budapesti születésű értelmiségiek közül került ki. Néhány ikonikus név Győzőék mellett: Martin György, Halmos Béla, Sebő Ferenc, Andrásfalvy Bertalan, Berecz András, Sebestyén Márta. A Káli-medencéből: Sonnevend Imre, Szűcs Bandi, Komjáthy Attila, Kerner Gábor és számos építész, Szomjas György, András Ferenc és az idetelepedett művészek, tudósok, más szellemi foglalkozásúak.
Győző a tőle elválaszthatatlan társsal, Dalmával kiterjesztették a visszatanítás ideáját. Belekezdtek a hetvenes években még nem ismert fenntarthatóság elvének gyakorlati megvalósításába, amely a hagyományos táj- és településhasználatból indult ki, magában foglalva a táji építészetet és gazdálkodást, a népművészetet, a közösség szakrális és szekuláris életének formálását. Győzőék a „visszatérés” telepesei voltak, mint Ferenc és Klára, mert ahogy Győző emlegette: eltévelyedtünk, tékozolva földi és isteni javainkat, hogy amiről azt hittük fejlődés, az nem más, mint bomlás…
Lényegében, az egykori és hungarikumnak is tekinthető, a Káli-medencében példás, önfenntartó nemes községek parasztpolgári és nemespolgári életformájának újjáélesztésén fáradoztak. (Megjegyzem, hogy a parasztpolgári és nemespolgári kultúra hagyományainak őrzését és terjesztését betettük a Káli Medencei Környezetvédelmi Társaság 2020-as alapszabályába, elsőként a célkitűzések közé.)
Tehát, olyan életmódról beszélünk, amely életvitelszerűen teremtett olyan környezetet, amelynek építészetben, táj- és településarculatban megtestesülő emlékeit és szellemiségét nemzeti és világörökségi szintű értéknek tartjuk. Komplex értéknek. Következésképpen, a környezet védelme alatt a természeti, az épített, a kulturális és a spirituális környezet együttes oltalmazását értjük. Várjuk, hogy a Balaton-felvidék végre megkapja a világörökségi státuszt, a várományosi szint helyett. Elmondhatjuk, hogy az egyetemes értékké válás nem jött volna létre Győzőék visszatanítói, visszatérítői missziója nélkül.
Még egy gondolat. A visszatanítás, visszatérítés mozgalma ma már kiterjed más területekre is, mert ide sorolhatók a vízmegtartás, a fokgazdálkodás módszereinek alkalmazása, az ökogazdálkodás, és visszatanítók azok is, akik visszahozták az eredeti szőlőfajtákat a Balaton-felvidékre. Győzőék nemzedékének hatása a szintén városi értelmiségiekből verbuválódott ún. bebírók megjelenése a Káli-medencében, akik odaadó munkával – „visszatanulva” – több száz hagyományos épületet és udvart újítottak fel az elmúlt évtizedekben. A visszatanítók és a visszatanítottak nemzedéke formálta meg a Káli-medence mai, egyedi karakterét, amely új életformát, és ezzel – elnézést a kifejezésért, de – új ingatlanpiaci szegmenst hozott létre. A hatás messze túlmutat e földrajzi kistájon.
Mára a „Káli Medence” fogalom lett, korunk nemzedékéhez talán közelebb áll, ha azt mondom: tartalom lett. Nos, ennek a visszatérítői életfelfogásnak volt a „pásztora” Győző.
Varga-Ötvös Béla
elnök
Káli Medencei Környezetvédelmi Társaság
Somogyi Győzővel készült korábbi interjúnkat ITT olvashatják.
