Makovecz Imre öt évtizedes munkássága alatt több mint ötszáz épületet tervezett. A tervek közül több mint kétszáz megvalósult – ezek közül ötven kapott műemléki védettséget 2011 óta. A védetté nyilvánított épületeknek korábban átfogó bemutatása még nem készült, így cikksorozatunkkal ezt a hiányt kívánjuk pótolni.
„(…) Egy falu templomot szeretne építeni. Megkeresnek, hogy menjek oda és mutassam meg, hogy hol legyen a templom, elmegyek, a falu közepén van egy dombocska, a domb tetején van egy hangosbeszélő, egy oszloptrafó és valami toronyféle, valószínűleg tűzvigyázó hely, és hát ordít, hogy itt kellett lennie valaha egy templomnak, de már nincs ott. Hát ide kell építeni. Megegyezünk, meg is rajzolom és mondom nekik, hogy először ássák meg, hogy lássuk mi van. Ásnak egy kétszer két méteres gödröt, csontok jönnek el két méter mélyen. Mondom nekik, hogy hát igen, ezek szerint itt valami volt, temető, cinterem, kezdjék el a kutatást. (…)
Eljön a nap, amikor három pap teljes ornátusban eltemeti a holtakat, körülállja a falu a sírt, énekelnek, bocsánatot kérnek a megbolygatott halottaktól és újra eltemetik őket, dombot emelünk föléjük és arra egy nagy keresztet és folyik az építkezés. Azért vágtak bele az építkezésbe, mert amikor a falu elhatározta, hogy templomot fog építeni, a helyi képviselőjelölt ígérte, hogy segíteni fog. (…) Ez a képviselőjelölt nem támogatja őket. (…)
Deák István, egy parasztember, az ottani alapítvány elnöke nem hagyja annyiban a dolgot, bontott téglákat vásárol, a cigányok lepucolatlanul feleáron adják neki, az asszonyok ott a dombon pucolják a téglákat és folyik az építkezés. Az igazi problémája a falunak az, hogy el van öregedve, és azok a fiatalok, akik munkára foghatók volnának, elmentek. Ezért asszonyok és öregemberek dolgoznak.
(…) Ahogy én Deák Istvánt és most már kicsit a falut is ismerem, a templomot meg fogják építeni, de hogy hogyan, azt nem tudom.”(1)
Pethőhenye Zalaegerszeg északkeleti szomszédságában elhelyezkedő község. Története a 13. századig nyúlik vissza. A birtokot az 1400-as években Zsigmond király két családnak adományozta, így jött létre Petőhenye és Ördöghenye. Ezek 1943-as egyesítésével született meg a mai Pethőhenye. A település közepén emelkedő dombon kicsi, ellipszis alaprajzú templom emelkedik, bejárata előtt nyugati irányba néző torony áll. A templom tömegéhez délről nyeregtetős sekrestye csatlakozik. A kis méretű bevilágító ablakokkal és fülkékkel tagolt vastag fehér falak, a látszó fa fedélszék középkori falusi templom hangulatát idézik. A bejárathoz stációk között vezet az út, a toronyalj kapuját középkori mintára oszlop osztja ketté. (A terveken az oszlopon Krisztus arca jelenik meg – ez a részlet nem valósult meg.) Az egyszerű templombelső egyetlen dísze a fából faragott korpusz, melyet Csertő Lajos iparművész készített Makovecz Imre terve alapján.
Pethőhenye lakói már régóta a szomszédos településre jártak misére, amikor az 1990-es évek végén Deák István alpolgármester – ismeretlenül – felhívta Makovecz Imrét, hogy templomot szeretne építeni a szülőfalujában. Az építész elvállalta a feladatot, ingyen elkészítette a vázlatokat és az engedélyezési terveket. A település alapítványt hozott létre az anyagi források megteremtésére, de az építkezés így is minimális költségvetésből zajlott – amint azt a fenti, Makovecz Imre által elmondott visszaemlékezésben is olvashatjuk. A templom végül számtalan magánadományozó hozzájárulásával és pályázati forrásokból tudott megvalósulni, a település lakóinak élőmunkája mellett. A kivitelezést Ekler Károly építész fogta össze. A nehézségek ellenére az építkezés mindössze két év alatt lezajlott: 1999 augusztusában került sor az alapkőletételre, és 2001 augusztusában szentelték fel a templomot.
A pethőhenyei templom jó példája a Makovecz Imre által megfogalmazott „lehetett volna” világ megteremtésének. A település lakóiban megfogalmazódott az igény, hogy legyen saját templomuk. Az építészt kérték fel rá, hogy válassza ki a helyét, és ő éppen azt a helyet jelölte ki, ahol egykor valóban templom állhatott – erre utaltak az építkezés megkezdésekor feltárt régészeti leletek.(2) Az újjáteremtett szakrális központ és a templom középkori jellege ilyen módon megteremtette a kapcsolatot a régmúlt és a jelen között, új jövőképet adva a község lakóinak.
A Szent István királynak szentelt templom 2016-ban kapott műemléki védelmet.(3) 2023-ban felkerült a Makovecz Imre-életmű gondozásáról szóló Kormányhatározat támogatott épületeinek listájára,(4) így a környezetével és a szintén Makovecz Imre által tervezett ravatalozóval (2003) együtt a közeljövőben várható a megújulása.
Szent István Király római katolikus templom
Helyszín: Pethőhenye
Tervezés: 1999
Átadás: 2001
Védetté nyilvánítás éve: 2016
Felújítás tervei: Arnóczki-Nagy Mariann, Török Ádám, Rüll Tamás
A cikk megírásában nagy segítségünkre volt Rüll Tamás, a felújítási tervek elkészítésében közreműködő építész.
Szöveg: Harmath-Gyetvay Enikő
Képek, tervek: Szántó Tamás, Fülöp Tibor, Makovecz Imre Alapítvány
A cikksorozat előző része ITT olvasható.
Források:
(1) Nem tudom, mire megy ki a játék… – beszélgetés Makovecz Imrével. In. Országépítő 2000. XI. 3. 10-12. o.
(2) A ma már online elérhető történelmi térképek tanulmányozása még pontosabb képet ad a kérdésben: a 18. század végén készült első katonai felmérésen a templom helyén középület, feltehetően templom látható. A későbbi, 19. századból származó felvételeken már csak tornyot jelölnek a térképek – ez azonos lehet a barokk kori harangtoronnyal, mely a mai napig a templom mellett áll.
(3) 600/1485-9/2016 Forster Központ hatósági határozat
(4) 1231/2023. (VI.16.) Kormányhatározat
