Az Építési és Közlekedési Minisztérium több ütemben összesen harminckilenc Makovecz Imre által tervezett épületet nyilvánított műemlékké. Az idén májusban megjelent rendelet bevezetője szerint „a műemlékké nyilvánítás célja… a kulturális örökség megőrzése és a nemzet építészeti értekéinek láthatóvá tételé a jövő nemzedékek számára.” A védetté nyilvánítás okairól, az épületek kiválasztásának szempontjairól és a további tervekről beszélgettünk Deák Krisztinával, az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért és kulturális örökség védelméért felelős helyettes államtitkárával.
OÉ: Három ütemben számos Makovecz-épületet nyilvánítottak az elmúlt időszakban műemlékké. Miért most jött el az ideje a védetté nyilvánításnak?
DK: 2023 decemberében jelent meg, majd a múlt évben október 1-én lépett életbe a magyar építészetről szóló törvény, amely Makovecz Imre munkásságát – Kós Károly és Lechner Ödön mellett – mintaként állította az építészek és általában mindenki elé, aki valamilyen módon részt vesz napjaink építési gyakorlatában. Az, hogy a régebbi nagy mesterek mellé a közelmúlt egy jelentős alkotója is bekerült, jól fémjelzi azt az aktuális helyzetet, amelyben a műemlékvédelem is egyre szélesebb és időben táguló kört kell, hogy átfogjon. Mára már az 1945 utáni épületek is bekerültek az örökségvédelem látókörébe. Ezek között fontos szerepet töltenek be Makovecz alkotásai, hiszen inspiráló például szolgálhatnak a jövő nemzedékek számára a hagyomány és a fejlődés közti egyensúly megteremtéséhez. De azt is meg kell említenünk, hogy külföldön Makovecz Imre ismertsége a legnagyobb az építészeinket tekintve. Makovecz művei közül a legjelentősebb tizenkettőt – köztük a Farkasréti temető ravatalozóját, a paksi Szentlélek római katolikus templomot és a velencei Cápa vendéglőt – már a 2010-es években műemlékké nyilvánították. Ezt a sort folytatták a közelmúltban lezajlott védések, amelyek újabb 39 értékes épületet vontak be a védett épületek körébe.
OÉ: Műemléki védettséget bárki kezdeményezhet. A Makovecz-épületek esetében a Minisztérium volt a kezdeményező?
DK: Igen, egy olyan életműről van szó, amivel kapcsolatban – úgy gondoljuk – az államnak is van feladata. Így maga az Építési és Közlekedési Minisztérium kezdeményezte a védéseket. A szükséges előkészítő munkákba a Makovecz Imre Alapítványt is bevontuk. Első körben össze kellett gyűjteni az épületeket, minél több információt szerezni róluk és rendszerezni őket. Az épületegyüttes jelentősége folytán a piliscsabai Makovecz Campus volt az első a részletesen megvizsgált helyszínek sorában, ezen belül a Stephaneum kapott műemléki védelmet 2024 augusztusában.
OÉ: A műemléki védés megalapozásaként készültek értékvizsgálatok? Ezeket nagyon izgalmas és fontos lenne széles körben elérhetővé tenni, hogy a szakma és a műemlékek iránt érdeklődők is megismerhessék a tanulmányokat. Tervezi a Minisztérium ezeket részben vagy egészben nyilvánosságra hozni, valamilyen formában publikálni?
DK: Igen, természetesen készültek értékmeghatározó szakértői dokumentációk, ezek minden műemléki védésnek elengedhetetlen alapelemei. Belső, döntéselőkészítő anyagokról van szó, amelyek eredményeképpen aztán a védést kimondó miniszteri rendelet megszülethet. Ezekbe a dokumentumokba a jogszabályaink szerint csak az adott ügy érintettjei nyerhetnek betekintést, de ezek egyébként is száraz, hivatalos jellegű, a külső szemlélő számára nem igazán élvezhető anyagok. Viszont a Makovecz Imre Alapítvánnyal kötött szerződésünk szerint lehetőség van arra, hogy a dokumentációk szakmai tartalmát felhasználják és fotókkal, egyéb illusztrációkkal látványossá téve ezeket az információkat közkinccsé tegyék, akár kiadványok formájában.
OÉ: Makovecz legkorábbi időszakától kezdve, már a Mester halála után megépült épületek is kaptak védettséget. Mik voltak a válogatás szempontjai?
DK: Miután a már említett Stephaneum védési eljárása elindult, a munka folytatódott a többi épület vizsgálatával. A Makovecz Imre Alapítvány bevonásával értékvizsgálati szakanyagok készültek, helyszíni bejárásokra került sor, szakértőink megvizsgálták az épületek aktuális állapotát és tulajdonviszonyait. Múlt év októberében 12 épület kapott műemléki védettséget, ezek kiválogatásánál figyelembe vettük az Alapítvány javaslatait, ezenkívül előnyben részesítettük a középületeket, mivel ezek jelentősebb méretűek és presztízsűek. Szempont volt az is, hogy az épület ne legyen erősen átalakított. A következő ütemben, amelyről a miniszteri rendelet nemrég, május 30-án jelent meg, már családi ház, nyaraló, kilátó, emlékmű és kemping építmények is védelmet kaptak számos középület mellett. Itt is szempont volt, hogy az adott épület ne legyen nagyon átalakítva. A műemléki védelemnek általában véve alapvető kritériuma, hogy legyen legalább egy emberöltőnyi távlat, vagyis az épület 25 évnél idősebb legyen. A 2. világháború utáni épületeknél azonban a klasszikus műemlékvédelem elvei nem igazán alkalmazhatók, ez napjainkban számos konferencia, szakmai diskurzus témája. Például a „helyben, anyagában megtartandó” előírás sok esetben nem teljesíthető, mivel gyakran a legjobb gondolatok is csak meglehetősen gyenge, és mára elöregedett anyagok felhasználásával valósultak meg. Így inkább egy-egy alkotó életművét, vagy a kor építészeti gondolkodását tudjuk védeni. Ennek megfelelően a Makovecz-épületek védelménél a megépülés időpontját nem vettük nagyon szigorúan, a cél itt a teljes életmű védelme.
OÉ: Vannak-e tervek további Makovecz-épületek védetté nyilvánításáról?
DK: Folytatjuk a munkát, a bejárásokat, a vizsgálatokat, aminek az eredményeképpen újabb műemléki védések várhatók. Bármily meglepő, Makovecz műveinek jelentős része még beazonosítatlan, vagyis nem ismerjük a pontos címét. Az egész életmű védelmének érdekében ezek felkutatása is folyik.
OÉ: A listán szereplő épületek közül számos faluházat, templomot és iskolát sikerült a Makovecz Imre életművének gondozásáról szóló kormányrendelet alapján kormányzati forrásokból felújítani. Tervben van-e a felújítások folytatása?
DK: Igen, terveink szerint további épületek felújítására is sor fog kerülni. Az életmű megóvásának egyik eszközeként a kormány a Makovecz Imre Alapítványon keresztül 2016 óta évenkénti támogatást biztosít a megvalósult épületek megőrzésére, felújítására, illetve a meg nem épült tervek megvalósítására. Ezeknek a támogatásoknak a koordinálása az Építészeti Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárság feladata. A műemlékvédelem szerepe a felújításoknál, hogy azok autentikusan, az eredeti terveknek megfelelően történjenek.
OÉ: Számos magántulajdonban lévő épületet is érint a műemlékké nyilvánítás. A rang mellett milyen lehetőségeket teremt ez a tulajdonosok számára?
DK: A műemlékké nyilvánított épületek tulajdonosai már most is pályázhatnak különböző állami vagy önkormányzati támogatásokra, amelyek fedezhetik a felújítási, restaurálási és karbantartási munkák költségeinek egy részét vagy egészét, de a közeljövő tervei között szerepel egy olyan alap megteremtése, amely kifejezetten a műemléki védettség alatt álló épületek felújítását szolgálja majd. Bizonyos esetekben illeték- és adókedvezmények is elérhetők műemlékingatlanok esetében, ilyen többek között az örökösödési adó alóli mentesség vagy például, hogy a megszerzés évében és az azt követő három évben nem kell helyi építményadót fizetni. Megfelelően karbantartott és jól hasznosított műemlék esetén arra is komoly esély van, hogy nőni fog az ingatlan piaci értéke. A pénzügyi szempontok mellett az is lényeges, hogy – bár az ingatlantulajdonosok számára sokszor csak a kötöttségek és az adminisztrációs terhek tűnnek fel – a műemlékek esetében kötelező engedélyeztetési és bejelentési folyamatok megteremtik a lehetőségét a folyamatos szakmai kontrollnak, ami garantálja a jobb minőségű végeredményt.
OÉ: Ahogy már Ön is említette, a magyar építészetről szóló törvény kinyilvánította, hogy „az épített örökség megőrzése és gyarapítása során az egyik minta és zsinórmérték Makovecz Imre építészete.” Milyen eszközei vannak az ÉKM-nek ennek a zsinórmértéknek az érvényesítésében?
Makovecz Imre építészeti öröksége nem csak megőrzendő érték, de egyfajta minta is arra, hogy a kortárs építészet hogyan építheti magába a múlt örökségét. Másrészt, ahogy már beszéltünk is róla, a műemlékvédelemnek ma már feladata, hogy a közelmúlttal, az elmúlt nagyjából 50 évvel is foglalkozzon. Ebben a munkában, a módszertan kialakításában nagyon fontos mérföldkövet jelentenek a Makovecz-épületek műemléki védései. Az ÉKM eszközei egyszerre szakmapolitikai, jogi és finanszírozási jellegűek. A Minisztérium támogathatja azokat az oktatási és kutatási intézményeket, amelyek Makovecz építészetével foglalkoznak, így például a Kós Károly Egyesülést, a Makovecz Alapítványt. Kiállításokat, tanulmányutakat, publikációkat támogathat, amelyek népszerűsítik Makovecz munkásságát.
OÉ: Van-e Önnek kedvenc Makovecz-épülete? Ha igen, melyik az és miért?
DK: Van, igen, ez pedig a szekszárdi Sió csárda. Makovecz korai művei közé tartozik, 1965-ben készült el. Ifjúkorom egyik meghatározó élménye volt, Tolna megyében születtem és nőttem fel, így sokszor láthattam. Ebben az időben forradalmi újdonságnak számított minden eltérés a merőleges vonalaktól. Nagy hatással volt rám, komoly szerepe volt abban is, hogy az építész pályát választottam.
OÉ: Köszönjük a beszélgetést!
Szöveg: Csóka Balázs / Országépítő
Fotók: Makovecz Imre Alapítvány Archívum
2011 óta a következő Makovecz Imre által tervezett épületek lettek műemlékké nyilvánítva (zárójelben a megépülés éve).
53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet
- Szekszárd, Sió csárda (1965)
70/2013. (XII. 16.) BM rendelet
- Paks, katolikus templom (1991)
- Sárospatak, Művelődés Háza (1983)
- Siófok, Evangélikus templom (1990)
600/1844-7/2015 Forster Központ hatósági határozat
- Velence, Cápa vendéglő (1964)
600/1520-5/2016 Forster Központ hatósági határozat
- Balatonszepezd, SZÖVOSZ-üdülőtelep (1967)
600/1519-5/2016 Forster Központ hatósági határozat
- Balatonszepezd, Sellő étterem (1964)
600/1501-6/2016 Forster Központ hatósági határozat
- Sárospatak, Bodrog Áruház (1972)
600/1485-9/2016 Forster Központ hatósági határozat
- Pethőhenye, Római katolikus templom (2001)
7/2017. (III. 7.) MvM rendelet
- Budapest, Farkasréti temető ravatalozója (1977)
- Visegrád, Erdei Művelődés Háza (1988)
- Bak, Faluház (1988)
2024.08.15. 27/2024. (VIII. 15.) ÉKM rendelet
- Piliscsaba, Stephaneum (2001)
2024.10.31. 36/2024. (X. 31.) ÉKM rendelet
- Berhida, vendéglő (1964)
- Jászkisér, művelődési ház (1985)
- Zalaszentlászló, Faluház (1985)
- Bagod, Faluház (1987) Cikk
- Visegrád, Rév utcai tornacsarnok (1988) Videó
- Paks, lakótelepi piac épülete (1989)
- Neszmély, Petőfi Sándor utcai általános iskola (1991) Cikk
- Csenger, adventista imaház (1992)Solymár, Waldorf Óvoda (1992)
- Kakasd, faluház (1994) Cikk
- Budapest I. kerület, Attila úti tabáni emlékmű (1996)
- Százhalombatta, Szent István római katolikus templom (1998)
2025.05.30. 15/2025. (V. 30.) ÉKM rendelet
- Csorna, Mártírok tere 1., áruház (1969)
- Győr, Bartók Béla út 5., Duna Iparcikk Áruház épülete (1972)
- Mocsa, Laczházy-vendéglő (1980)
- Pilisszentkereszt, Eötvös Loránd utca, síház (1980)
- Visegrád, Jurta kemping építményei (1981)
- Budapest II. kerület, Kis-Hárs-hegyen álló Makovecz-kilátó (1982)
- Sárospatak, Rákóczi utca 1-3. szám alatti református egyházi könyvtár (1987)
- Sárospatak, Árpád Vezér Gimnázium (1993)
- Budapest III. kerület, Makovecz Imre u. 25. szám alatti ingatlan és irodaház (1996)
- Hódmezővásárhely, Tisza utca, Makovecz-nyaraló (1997)
- Csenger, Kossuth utca 2-4., görögkatolikus templom (2000)
- Eger, Frank Tivadar utca 5. szám alatti sportuszoda (2000)
- Makó, Posta utca 2. szám alatti Hagymaház művelődési ház (2000)
- Mogyoród, Szent László kilátó-kápolna (2001) Cikk
- Pilisszántó, Boldogasszony-kápolna (2006)
- Csenger, Ady Endre utca 14-16. szám alatti jelfa (2009)
- Felcsút, Fő utca 176., Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kollégiumépülete (2009)
- Zalavár, Milleniumi Emlékmű (2010)
- Budapest XII. kerület, Városkúti út 2/a alatt álló Makovecz-féle családi ház, Makovecz Központ és Archívum (2011)
- Makó, Búza utca 1. szám alatti bölcsőde (2011)
- Makó, Csanád vezér téri buszpályaudvar (2011)
- Makó, Makovecz tér 6. alatt álló Hagymatikum (2011)
- Devecser, Attila király utca, Újjászületés ökomenikus kápolna (2012)
- Makó, Makovecz téri Zenepavilon (2012)
- Mártély, Petőfi utca 1., Boldogasszony-kápolna (2019) Cikk
